Přemysl-ház

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Přemyslidák
Přemyslovci Uralkodói dinasztia
Ország	Bohémia, Cseh Királyság, Lengyelország, Magyar Királyság
Nemzetiség	cseh
Alapítva	867
Alapító	I. Bořivoj cseh fejedelem
Kihalt	1306 (királyi ág) 1521 (troppaui ág)
Utolsó tag	III. Vencel cseh király
Titulus	Cseh fejedelem (872–1198) Cseh király (1198–1306) Lengyel király (1300–1306) Magyar király (1301–1305)
A Wikimédia Commons tartalmaz Přemyslidák témájú médiaállományokat.

A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák, csehül: Přemyslovci, lengyelül: Przemyślidzi, németül: Premysliden), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak. A dinasztia tagjai a 9. századtól alakították a cseh történelmet, de jelentős szereppel bírtak a Német-római Birodalomra nézve is. A ház királyi ága férfi ágon III. Vencel királlyal halt ki 1306-ban, míg a troppaui ág Valentin racibórzi herceggel 1521-ben.

A dinasztia alapítójának a legendák Libuše fejedelemasszonyt és férjét, Přemyslt tekintik, de nincs bizonyíték arra, hogy ők valós személyek lettek volna. A dinasztia első, történelmileg igazolt tagja az első cseh herceg, I. Borivoj volt. 873-ban keresztelte meg az első Přemysl uralkodót Metód. Csehország nem tudta megtartani szuverenitását, a Német-római Császárság hűbérese lett, a Přemysl-uralkodók hatalma többé-kevésbé névleges volt. 973-ban II. Boleszláv megalapította a prágai püspökséget, ezzel Csehország területei egyesültek: Csehország, Morvaország, Szilézia. 1198-tól Csehország uralkodói már nem hercegek, hanem királyok voltak. I. Ottokár kihasználta a császári hatalom meggyengülését, és II. Frigyes német-római császártól elragadta az örökletes cseh királyi címet. Frigyes kénytelen volt átadni Csehországot, ezt az 1212-es Szicíliai Aranybullájában tette meg.

II. Ottokár király idejében az ország a térség legerősebb és leggazdagabb állama lett. 1246-ban megszerezte a kihalt Babenberg-ház tartományait (Ausztria, Stájerország, Karintia), sikeresen harcolt a magyarok ellen, ahol épp gyengülőben volt a központi hatalom. Megkísérelte megszerezni a német-római császári címet is, ám a tartományi fejedelmek Habsburg Rudolfot választották meg uralkodójuknak, pontosan azért, mert a Habsburg-háznak nem voltak birtokai, s tartottak II. Ottokár hatalmától.

1278-ban a magyarok szövetkeztek Rudolffal a cseh király ellen, a második morvamezei csatában le is győzték II. Ottokár seregeit. Maga a király is a csatamezőn lelte halálát. A Přemysl-ház utolsó két tagja, II. Vencel cseh király és III. Vencel már lengyel király is volt, sőt a még gyermek III. Vencel az Árpád-ház kihalása után meg is tudta szerzeni a magyar trónt, igaz, csak nagyon rövid időre.

1306-ban III. Vencel fiatalon meghalt, aki a Přemysl-ház királyi ágának utolsó férfi tagja volt. Csehországon a Luxemburg-ház tagjai uralkodtak tovább, Lengyelországban pedig visszatértek a Piastok.

Kapcsolódó szócikkek

• http://www.friesian.com/history/poland-2.gif
• http://www.friesian.com/history/poland-1.gif