Navarrai-ház
 | Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Navarrai-ház | |
 | |
| Cseh nyelvű leszármazási táblázat (a Navarrai-ház név I. Ferdinánd és fivére, I. Ramiro leszármazottait jelöli) | |
| Alapító | I. Ferdinánd kasztíliai király († 1065) |
| Utolsó tag | Petronila aragóniai királynő († 1173) |
A Navarrai-ház kifejezés a Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság első királyi dinasztiáját jelöli.
A Kasztíliai Királyság és az Aragóniai Királyság kialakulása
A Jimeno-házból származó III. (Nagy) Sancho (III. Sancho Garcés) (~992–1035), a Pamplonai Királyság királya (1000-1035),[1] kora legjelentősebb spanyol uralkodója, nem csak Pamplona királya volt.
III. Sancho felesége, a Lara-házból származó Munia (?–1066), Kasztília grófjának, I. Sanchónak (I. Sancho Garcíának) (965–1017) volt a leánya. A Lara-ház férfiágon történt kihalása után így III. Sancho – II. Sancho néven – Kasztília grófja lett, 1029-től 1030-ig, valójában az 1035-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a grófságban. III. Sancho ugyanis a Muniától született második fiát, Ferdinándot (~1016–1065) bár 1030-ban Kasztília grófjává tette, a hatalmat változatlanul ő gyakorolta.
III. Sancho – II. Sancho néven – Aragónia grófja (1000-1035) is volt, ugyanis az apja halálakor nem csak Pamplona királyaként, hanem Aragónia grófjaként is az apja utóda lett.
III. Sancho a végrendeletében a birodalmát a négy fia között négy részre felosztotta, mind a négy fiát királlyá téve, ugyanis a Kasztíliai Grófságot, az Aragóniai Grófságot, valamint Sobrarbe és Ribagorza Grófságát egyaránt királysággá emelte (így nem csak a Pamplona trónját öröklő fia lett király). A származási helyükre utalással Kasztília és Aragónia első királyi házait Navarrai-háznak nevezik.
- I. Nagy Ferdinánd (~1016–-1065), III. Sanchónak, Pamplona királyának a fia; uralkodott: Kasztília grófjaként (I. Ferdinánd) 1030-tól 1035-ig, Kasztília első királyaként (I. Ferdinánd) 1035-től 1065-ig, León királyaként (I. Ferdinánd) 1037-től 1065-ig,[2]
- II. Erős Sancho (~1037–1072) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1065-től 1072-ig, Kasztíliában,
- VI. Vitéz Alfonz (~1047–1109), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1065-től 1109-ig Leónban, 1072-től 1109-ig Kasztíliában,
- Urraca (1081–1126), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1109-től 1126-ig, Kasztíliában és Leónban.[3]
- I. Ramiro (~1007–1063) (csatában elesett), III. Sanchónak, Pamplona királyának a házasságon kívül született fia (I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai és leóni király féltestvére), Aragónia első királya, uralkodott: 1035-től 1063-ig,
- I. Sancho Ramírez (~1043–1094) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1063-tól 1094-ig (V. Sancho (V. Sancho Ramirez) néven Pamplona királya, 1076-tól 1094-ig),
- I. Péter (~1068–1104), az előzőnek a fia, uralkodott: 1094-től 1104-ig (egyidejűleg I. Péter néven Pamplona királya),
- I. Harcos Alfonz (~1073–1134) (ostrom közben kapott sérüléseibe belehalt), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1104-től 1134-ig (egyidejűleg I. Alfonz néven Pamplona királya),
- II. Szerzetes Ramiro (1086–1157), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1134-től 1137-ig (lemondott),
- Petronila (1136–1173), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1137-től 1164-ig (lemondott).[4]
Jegyzetek
- ↑ A Navarra területén létrejött Pamplonai Királyságot csak a XII. század közepétől nevezik Navarrai Királyságnak.
- ↑ I. Ferdinánd Sanchát (1013?-1067), a Kantábriai-házból származó V. Alfonz (994–1028) leóni király leányát, III. Bermudo (1010?,1017?-1037) leóni király testvérét vette feleségül. A sógorok között kirobbant harcban I. Ferdinánd győzött, III. Bermudo elesett, vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt, így lett I. Ferdinánd a Leóni Királyság uralkodója.
- ↑ Urraca királynő első férje az Ivreai-házból származó Burgundiai Rajmund (?-1107) gróf volt. A házasságukkal megalapították Kasztília és León következő királyi házát, az Ivreai-Burgundiai házat.
- ↑ Petronila királynő feleségül ment az Urgell-házból származó IV. Ramon (Rajmund) Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához (1131–1162), aki a házasság megkötésével Aragónia hercege lett. A házasságukkal megalapították Aragónia következő – második – királyi házát, a Barcelonai-házat. (Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.)
Külső hivatkozások
- http://www.homar.org/genealog/
- http://www.friesian.com/perifran.htm#spain
- https://web.archive.org/web/20080207124541/http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Források
- Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
- José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
