Geórgiosz Kedrénosz

Geórgiosz Kedrénosz
Életrajzi adatok
Születetta 11. század folyamán
Elhunyta 11. század folyamán
Ismeretes minttörténész
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területáltalános világtörténelem
Jelentős munkáiTörténeti áttekintés
(Szünopszé hisztorión)

Geórgiosz Kedrénosz (görög Γεώργιος Κεδρηνός, újgörögül Jeórjosz Kedrinósz, latin Georgius Cedrenus) 11. századi bizánci görög író, aki valószínűleg szerzetes volt.

Élete és műve

Σύνοψη Ίστοριών (Szünopszé hisztorión, azaz Történeti áttekintés, latinul Compendium Historiarum) című munkája a világ bibliai teremtésétől egészen 1057-ig terjed, ezért valószínűsíthető, hogy ekkor fejezte azt be. A munka előszavában maga közli, hogy krónikája egyszerű kompiláció korábbi forrásokból és a Bibliából, valamint hogy a népek és földrajzi egységek neveit szándékosan archaikus formában hagyja és közli. 811-től szinte szó szerint Ióannész Szkülitzész krónikáját vette át. Az általa használt források kivétel nélkül fennmaradtak, a munkának önálló történeti értéke viszonylag kicsi. Annyiban mégis jelentős, hogy a középkorban sokan az ő összefoglalását használták forrásmunkának. Egyike azon kevés forrásoknak, amelyek a kazárok politikai életét megvilágítják Attila halála után. Ezeket az információkat Geórgiosz Tzul utazótól vette át, aki 1016-ban járt a kazároknál.

Kedrénosz érdekessége, hogy az archaizáló szóhasználata miatt ő az egyetlen 10. század utáni bizánci történetíró, aki Magyarországot Turkia, a magyarokat turk néven említi.

Személye a Régi tudós világ históriájában

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Kedrénoszról:[1]

GEORGIUS CEDRENUS, a’ ki hasonlóképpenn a’ XI-dik század véginn élt, Johannes Scylitzest tsaknem szóról szóra kiírta; a’ kinek pedig munkája görögűl is megvan a’ Byzantiumi Irók collectiójában; és a’ Világ kezdetinn kezdődvénn, éppenn ott végződik, a’ hol a’ Johannes Scylitzes Breviariuma; t. i. 1057-dik esztendőnél.

Jegyzetek

  1. Google Books, 115. o.

Művei magyarul

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 159–161 p

Források

  • Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 146. o. ISBN 963-05-1803-1  
  • Documenta Catholica Omnia
  • Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 100901019
  • LCCN: nr2006009173
  • ISNI: 0000 0004 9694 4689
  • GND: 100942377
  • SUDOC: 050161717
  • NKCS: mzk2010591793
  • BNF: cb13517845h
  • ICCU: UBOV445923
  • BNE: XX1220096
  • BIBSYS: 95002221
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap