Nonnosz

Nonnosz
Élete
Született4. század
Akhmím, Egyiptom
Elhunyt5. század
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiDionysiaká
Metabole
A Wikimédia Commons tartalmaz Nonnosz témájú médiaállományokat.
A Dionysiaká az 1280-ban írt kéziratban, Biblioteca Medicea Laurenziana, Firenze

Panopoliszi Nonnosz, (ógörög nyelven Νόννος) a mai Egyiptom területén található Panopoliszban (ma: Akhmim) született, a 4. század végén vagy az 5. században élt görög költő; a Dionysiaká című eposz szerzője.

Életéről szinte semmit nem tudni. Csak műveiből lehet következtetni arra, hogy fiatalon, amikor még pogány volt, írta nagy eposzát; később keresztény lett, és akkor írta át versben János evangéliumát (Metabole).

Dionüszosz-eposz

A hatalmas terjedelmű Dionüszosz-eposz (Διονυσιακά / Dionysiaká) 48 énekből áll (mint az Iliasz és az Odüsszeia). Dionüszosz isten indiai hadjáratát tárgyalja rendkívül körülményesen, a cselekmény folyamatosságát zavaró sokféle mítosz unos-untalan bevonásával. Szerkezete teljesen széteső, még a hős alakja sem tartja össze. A mű Zeusz Európában tett látogatásával kezdődik, maga Dionüszosz csak a nyolcadik énekben születik meg.

Érdekesség, hogy a szerző kétszáz évvel a kereszténység államvallássá tétele után antik eposzt írt, „még egyszer, utoljára, egy egyiptomi monumentalitású műben összefoglalva az egész görög szenttörténetet.” Pogány szelleme ellenére Bizáncban még a 13. században is másolták.[1]

Nonnosz gondosan kidolgozott hexameterekben írt, szigorú verselési technikáját később többen követték (pl. Musaeus, Paulus Silentiariust és mások).

Eposzát először a holland Gerhard Falkenburg (1535–1578) adta ki 1569-ben.[2]

Jegyzetek

  1. Szerb Antal i.m.
  2. Almási Gábor, Kiss Farkas Gábor (2013). Szöveggondozás és kapcsolatápolás (PDF). Irodalomtörténeti Közlemények 117. évfolyam (6. szám).  

Műve magyarul

  • Görög Költők Antológiája. Onlineː http://mek.oszk.hu/07000/07081/

Források

  • Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.   (Petronii, 6. Cajus)
  • Bokor József (szerk.). cikk-címe, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962) A késői görög irodalom c. alfejezet, 62. oldal
  • Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907) 

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap