Vaszíliosz Viszaríon

Vaszíliosz Viszaríon
Született	1403. január 2.[1] Trabzon[2]
Elhunyt	1472. november 18. (69 évesen)[3][1] Ravenna[2]
Állampolgársága	bizánci
Foglalkozása	diplomata katolikus pap filozófus teológus humanista politikus szónok fordító filológus metropolita
Tisztsége	metropolita (1437–1440) katolikus érsek (1437. november 11. – ) bíboros (1439. december 18. – ) címzetes érsek (1440 – 1472. november 18.) cardinal priest (1440. január 8. – 1449. március 5., Ss. XII Apostoli) Camerlengo of the Sacred College of Cardinals (1441–1441) apostoli kormányzó (1447. május 5. – 1449. március 28.) Cardinal Bishop of Sabina (Vescovio) (1449. március 5. – 1449. április 23.) apostoli kormányzó (1449. március 28. – 1458. július 26.) Cardinal-Bishop of Frascati (1449. április 23. – 1468. október 14.) apostoli kormányzó (1449. október 21. – 1458. március 13.) apát (1455–1472, Abbazia di Summaga) apostoli kormányzó (1458. július 26. – 1462. május 18.) Dean of the College of Cardinals (1463–1472) Latin Patriarch of Constantinople (1463. április 1. – 1472. november 18.) Camerlengo of the Sacred College of Cardinals (1467. január 7. – 1468. június 11.) Cardinal Bishop of Sabina (Vescovio) (1468. október 14. – 1472. november 18.)
Sírhelye	Santi Apostoli
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszíliosz Viszaríon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vaszíliosz Viszaríón (Βασίλειος Βησσαρίων, Baszileiosz Bésszarión, latinul: Basilius Bessarion), (Trapezunt, 1403. január 2. – Ravenna, 1472. november 18.), helytelenül Johannes Bessarion vagy Giovanni Bessarione di Trebisonda, bizánci teológus és humanista, bíboros és tiszteletbeli konstantinápolyi pátriárka és a reneszánsz világ egyik leghíresebb tudósa, akinek nagy szerepe volt Platón és más ókori görög filozófusok írásainak feldolgozásában.

Élete

Trapezuntban született. Szerzetes, majd nikaiai érsek lett. Ebben a minőségében elkísérte VIII. János bizánci császárt, aki Rómában a törökök ellen keresett segítséget. Besszáriónnak nagy része volt abban, hogy a görög ortodox egyház egyesülése a római egyházzal a Ferrarába összehívott, majd Firenzébe áthelyezett zsinaton 1439. július 6-án létrejött. Ugyanez év december 18-án IV. Jenő pápa bíborosi ranggal tüntette ki Besszáriónt, aki ettől kezdve állandóan Itáliában tartózkodott. 1450–1455 között V. Miklós pápa a bolognai legációval ruházta fel, II. Piusz pápa pedig a konstantinápolyi pátriárka címet adományozta neki. Rendkívül értékes könyvtárát Velencének adományozta, a Szent Márk téri Biblioteca Marciana könyvtár létesült belőle. 1472-ben Ravennában hunyt el 70 évesen.^[4]

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b} Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960
2. ↑ ^{a b} Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
4. ↑ Pallas, i. h.

Magyar nyelvű források

• Andrei Otetea: A reneszánsz és a reformáció. Gondolat Kiadó, 1974. Európa Nagy Korszakai sorozat
• Bokor József (szerk.). Bessarion, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 12. 

Idegen nyelvű irodalom

• L. Bandini, De vita et rebus gestis Bessarionis cardinalis nicaeni commentarius, Romae, 1777
• Thomas Sören Hoffmann, Philosophie in Italien. Eine Einführung in 20 Porträts, marixverlag Wiesbaden 2007. ISBN 978-3-86539-127-8
• G. E. Voumvlinopoulos, Bibliographie critique de la philosophie grècque depuis la chute de Constantinople à nos jours, 1453-1953, Athen 1966
• Gianfranco Fiaccadori (Hg.), Bessarione e l'umanesimo: catalogo della mostra, Neapel 1994
• John Monfasani u. a., Byzantine scholars in Renaissance Italy: Cardinal Bessarion and other emigrés, selected essays, Aldershot 1995.

Kapcsolódó szócikkek

• Bizánci irodalom
• Patrologia Graeca