Gázai Szent Dórotheosz

Nem tévesztendő össze a következővel: Türoszi Szent Dórotheosz.
Gázai Szent Dórotheosz
Szent Dorotheosz. (Athoszi festmény, 1547)
Szent Dorotheosz. (Athoszi festmény, 1547)
szerzetes
Születése
kb. 505
Antiokheia
Halála
kb. 565 (kb. 60 évesen)
Gáza
Tisztelete
EgyházaGörög ortodox egyház
TisztelikOrtodox kereszténység
Római katolikus egyház
Ünnepnapjajúnius 18.
Ortodox kereszténység
június 5.
Római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai Szent Dórotheosz témájú médiaállományokat.

Gázai Szent Dórotheosz vagy Remete Szent Dórotheosz (ógörögül: Δωρόθεος τῆς Γάζης, latinul: Dorotheus), (kb. 505 – kb. 560[1]/565) palesztinai szerzetes, egyházi író.

Élete

Dórotheosz a VI. század elején született antiochiai jómódu keresztény családból.[2] Gyermekkorában állítólag nem szeretett tanulni ("Inkább kígyót fogok a kezembe, mint könyvet" mondogatta).[1] 525 körül belépett a thawatai oázisban épült, Szeridosz apát által vezetett monostorba.[2] Itt Nagy Szent Barszanophiosz és a prófétának nevezett János közelébe került,[3] akikben a közösség igazi vezetőit tisztelte, annál is inkább, mert Dorotheosz éppen e két mesterre bízták.[2] Írásban érintkeztek, és a megmaradt levelekből, rövid jegyzetekből rekonstruálható a fiatal szerzetes érdeklődésének folyamata.[2] A kolostorban vasakaratával fokozatosan legyőzte saját restségét a tanulásban is – olykor az étkezése és a pihenése kárára.[1] Dorotheosznak fokozatosan el kellett szakadnia mindenkitől, gyakorolnia magát az engedelmességben, alázatban és a belső önmegtagadásban.[2] Minden gondolatát őszintén feltárta elöljáróinak és teljesen az ő utasításukra hagyatkozott.[1] A kemény külső vezekléseket a tanult Dorotheosz nehezen nagyon bírta, ezért segítséget kapott, hogy legyőzze a kétségbeesés kísértését, megszabaduljon szorongatásaitól.[2] Közben portáskodott, betegeket ápolt, végezte a vendégfogadás teendőit.[2]

Az apát parancsára és fivére segítségével kórházat épített a monostor mellett a beteg testvéreknek.[2] Több társa már ekkor igényelte Dorotheosz lelki irányítását és tanácsait.[2] 540-ben a inclusus Barnaszuphiosz teljesen megszakított minden kapcsolatot környezetével, Szeridosz apát pedig meghalt.[2] Ekkor – ismeretlen okból – Dorotheosz elhagyta a monostort, és két újat alapított Gázában és Maiumában.[2] Valamikor 560 és 580 között halt meg.[2] Sírja és monostora valószínűleg akkor pusztult el, amikor az arabok 634-ben elfoglalták Gázát.[2]

Munkássága

Didaskalia címen maradt fenn Dorotheosz 23[3]/24[2] lelki – szerzetesekhez intézett – tanítása, valamint néhány 8 levele.[3] Már a VI. században rendkívül ismert lett Palesztinában, a VII. században Bizáncban is.[2] Sztudita Szent Theodórosz szintén hozzájárult a népszerűsítéshez, eloszlatva egy Dorotheosszal kapcsolatos tévedést.[2] Nyugaton az itáliai baziliták ismertették meg Dorotheosz lelki tanítását. Hatása kimutatható a jezsuiták lelkiségében is.[2]

Dórotheosznak Szent Doszitheuszról szóló életrajzát tanítványai jegyezték le.[2] A mű egyszerű stílusával és mély lelki tartalmával az Apophthegmata Patrum világát idézi fel.[2]

Történetek életéből

  • Saját maga mesélte, hogy milyen módon gyakorolta az önlegyőzést: „Későn este utasok értek a kolostorba; fogadi kellett őket. A tevehajcsárok még azután érkeztek; őket is el kellett látni. Amikor hajnalban zsolozsmára hívtak, elnyomott a fáradság és kivert a láz. Újra elaludtam. Azután nagyon elkeseredtem, hogy lustaságból elestem a zsolozsmától. Most megkértem egy testvért (szerzetest), költsön fel, és egy másikat, tartson ébren a templomban. S biztosítlak benneteket, ezeket a testvéreket úgy tiszteltem, mintha megmentették volna lelkemet.”[1]

Idézetek

  • „Aki komolyan rajta van, hogy lemondjon saját akaratáról, a lelki béke áldott honába ér.”[1]
  • „A régi [sivatagi] atyák nagy békességben éltek, mivelhogy mindent Isten kezéből fogadtak.” (idézi Liguori Szent Alfonz[4])

Jegyzetek

  1. a b c d e f Schütz, i. m., 163. o.
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Puskely, i. m., 239. o.
  3. a b c Vanyó. i. m.
  4. Ligouri, i. m., 43. o.

Művei magyarul

  • Gázai Szent Dórotheosz szerzetesi tanításai; ford., bev., jegyz. Baán Zs. Izsák; Jel, Bp., 2015 (Ókeresztény örökségünk), ISBN 9786155147548, 272 p.

Források

  • Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, I. kötet A–K. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2  
  • Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8  
  • Szentek élete az év minden napjára III., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933
  • Liguori Szent Alfonz: Megegyezés Isten akaratával, fordította Dombi Márk S. O.Cist., Jel Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 978 615 5147 04 3 [a könyv a Korda által 1941-ben kiadott fordítás javított változata]
  • Dorothei episcopi Tyri qui sub Constantino magno vixit, De vita ac morte Prophetarum et Apostolorum, Synopsis Parisiis 1560

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • Vallás Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap