Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz
Ptolemaiosz egy korai barokk művész ábrázolásában
Ptolemaiosz egy korai barokk művész ábrázolásában
Életrajzi adatok
Született85/90 körül
Ptolemaisz Hermeiou
Elhunyt168 körül (kb. 77-83 évesen)
Alexandria
Ismeretes minta geocentrikus világkép kidolgozója
Állampolgárságrómai
Pályafutása
Szakterületcsillagászat, matematika, földrajztudomány
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaudiosz Ptolemaiosz témájú médiaállományokat.

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő dolgozta ki a 17. századig meghatározó ptolemaioszi világképet, róla nevezték el a húrnégyszögek oldalainak és átlóinak kapcsolatát leíró Ptolemaiosz-tételt.

Művei

Az ismert világ Ptolemaiosz korában

Számos tudományos értekezése közül legalább három maradandóan jelentős a későbbi iszlám és európai tudomány számára:

  • a ma Almageszt néven ismert csillagászati értekezése (görögül Ἡ Μεγάλη Σύνταξις, Nagy értekezés vagy eredetileg Μαθηματικὴ Σύνταξις, Matematikai értekezés);
  • a kb. 150-ben befejezett[1] Geográfia, amely alapos összegzése a görög-római világ földrajzi ismereteinek;
  • asztrológiai értekezése (ezt néha görögül, Apoteleszmatika (Ἀποτελεσματικά), néven említik, máskor még egyszerűbben mint Tetrabübloszt (Τετράβιβλος) – latinul Quadripartitum), amelyben kísérletet tett a horoszkopikus asztrológia és kora arisztotelészi természetfilozófiájának adaptálására.

Az Almagesztben meggyőzően érvelt a csillagok mozdulatlansága mellett, rámutatva, hogy ha azok mozognának, akkor a Földtől mért távolságuknak, és ezzel látszólagos méretüknek és fényességüknek is változnia kellene.[2] Ptolemaiosznak ez a logikája hibátlan, azonban a kora ismereteinek szintjén nem merült fel benne az a lehetőség, hogy a csillagok hatalmas távolságban lehetnek a Földtől, ezért a mozgásuk gyakorlatilag észlelhetetlen szabad szemmel. Elképzelése szerint a gömb alakú Földet szférák veszik körül, amikre a megfigyelt objektumok rögzítve vannak, és a szférák különböző sebességekkel és irányokkal forognak a Föld körül.

Magyarul

  • Ptolemaeus Claudius: Tetrabiblos. Melanchton Philipp 1553. évi kiadása nyomán; németből ford. Szepesi János; Sindbad, Bp., 1998

Jegyzetek

  1. Rosemary Burton – Richard Cavendish – Bernard Stonehouse: Nagy felfedezők utazásai. Budapest: Officina Nova. 1998. 9. o. ISBN 963 548 660 X  
  2. Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk. [Budapest]: Kossuth. 2017. 36. o. ISBN 978-963-09-8874-2  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ptolemaios című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • III. fejezet: Ptolemaeus adatai. In Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története: I. Magyarország területe a római hódítás előtt. Budapest: Athaeneum. 1894–1898. Hozzáférés: 2018. szeptember 2.  

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • ókor Ókorportál
  • matematika Matematikaportál