Sínai Szent Gergely

Sínai Szent Gergely (kb. 1255 – 1346. november 27.) bizánci szerzetes, egyházi író.

I. Kallixtosz konstantinápolyi pátriárka (p.: 1350–1353, 1355–1363) által írt életrajza szerint a Kukuluszban született Gergely török fogságból szabadulva először szerzetes volt Cipruson, majd a Sínai-félszigeten fekvő Szent Katalin monostorban. Később az Athosz-hegyra költözött, ahol a Jézus-ima segítségével szert tett a hészükhaszta lelkiségre. Számos tanítvány sereglett köré, ám a törökök háborgatásai miatt el kellett hagyniuk a félszigetet. Panoriában (Bulgária) létesítettek kolostort, ahol Gergely nagy tiszteletben álló tanítóként halt meg.

A nyugalomról és az imádságról és Beszéd Urunk Jézus Krisztus szent színeváltozásáról c. művei a hészükhaszta tanítás foglalatai. A 14.–15. századi bizánci misztika történetét illetően jelentős, hogy Gergely a Jézus-ima révén szemlélhető Isteni fényt azonosítja Jézus Tábor hegyén történt színeváltozásának ragyogásával. Művei részben belekerültek a Philokaliába.

Források

• Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963 389 083 7, ISSN 1416–6321

144. old.

Kapcsolódó szócikkek

• Ortodox szentek listája