Kajántó

Kajántó (Chinteni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kajántó
Rang	községközpont
Irányítószám	407205
SIRUTA-kód	56997
Népesség
Népesség	2809 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	390 (2011)[1]
Népsűrűség	28,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	475 m
Terület	98 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′, k. h. 23° 32′46.85, 23.53333333333346.850000°N 23.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 23° 32′46.85, 23.53333333333346.850000°N 23.533333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajántó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kajántó (románul Chinteni, korábban Chintău) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kalotaszeg peremén, Kolozsvártól 13 kilométernyire észak-északnyugatra, a kajántói tóból eredő Kajántópataka völgyében terül el. A völgy jellemző geomorfológiai jelensége a földcsuszamlás, más néven suvadás.

Története

Első írásos említése Kayan thow néven 1263-ból maradt fenn.

1283-ban p. Kayanthow, 1285-ben p. Kayanto, 1301-ben p. Kayanthow, 1314-ben p. Kayantou, 1339-ben Kayantho néven írták.

A falu a kolozsmonostori apátság birtoka volt, ezt a tatárjárás után IV. Béla adománylevele újból megerősítette.

1339-ben az apát Macskási József fiait perelte, mivel elfoglalták és lekaszálták Kajántópada nevű rétjét, melyet a nemesek Józsefszénafüve néven neveztek. Erre a Macskásiak lemondtak róla az apát javára.

1569-1577 között Kajántó Forgách Ferenc váradi püspök birtoka volt.

1579-ben Kajántó, Bogártelke és Tiborc birtokot mely Blandrata György fejedelmi udvari orvos birtoka, kitől Lónai Kendi Sándor és Losonczi Bánffy Farkas vásárolta meg.

1581-ben Báthory Zsigmond fejedelem Kajántót, Bogártelkét és Tiborcot magához váltotta a kolozsvári jezsuita rendház részére.

Később magánföldesúri, majd fejedelmi birtok lett, Gyalu tartozéka volt.

A 20. század elején Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.

2007-es hír, hogy a Kolozs megyei tanács cargo repülőtér építését tervezi a község területén.^[2]

Lakosság

1910-ben 1213 lakosából 742 magyar, 471 román volt. Ebből 178 római katolikus, 613 görögkatolikus, 405 református volt.

1992-ben a lakosok száma 1022-re csökkent, ezen belül 549 román és 420 magyar lakost írtak össze.^[3]

Látnivalók

• Katolikus temploma a 12. század végén – 13. század elején épült. A szentély boltozata, a sekrestye ajtaja és a papi fülke a 14. századból származnak. Bencések birtokában van 1427 előttről – 1566-ig. A lakosság a 16. században unitárius, majd református lesz és ők használják a templomot is. 1586-ban elűzik a Báthory István által betelepített jezsuitákat, és ismét a reformátusoké a templom 1769-ig. 1779-től napjainkig a kolozsvári ferencesek és világi papok irányítják az egyházközösség életét. 1780-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A szentély különös értéke az oszlopos, hármas ívű, gótikus oszlopfülke. 1978-ban végezték az utolsó felújítást.
• Református templom (1887)

Híres szülöttei

• Debály Ferenc József (1791–1859) zeneszerző, az uruguayi és a paraguayi himnusz szerzője esetleg itt születhetett, de ez csak feltételezés.
• Józsa János (1901–1973) tudománytörténész, műfordító
• Lakó Éva (Lakóné Hegyi Éva; 1935) régészeti szakíró, muzeológus
• Szekernyés János (1941. szeptember 27.) irodalomtörténész, újságíró
• Kelemen Árpád (1932–1997), a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, feltaláló, a New York-i Tudományos Akadémia tagja

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Erdélyi római katolikus templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A kajántói református gyülekezet
• A református templom
• Comuna Chinteni – Kajántó község honlapja