Apahida

Apahida (Apahida)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Apahida
Rang	községközpont
Irányítószám	407035
Körzethívószám	0264
SIRUTA-kód	55696
Népesség
Népesség	8989 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	202 (2011)[1]
Népsűrűség	84,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	303 m
Terület	106,02 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″46.807777777778, 23.7446.807778°N 23.740000°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 28″, k. h. 23° 44′ 24″46.807777777778, 23.7446.807778°N 23.740000°E
Apahida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apahida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kolozsvártól négy kilométerre északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve onnan származik, hogy a kolozsmonostori bencés apátság itteni birtokán híd vezetett át a Kis-Szamoson. Az apát és a híd főnévnek birtokos személyjellel ellátott összetétele.^[2] Először egy 1326-os oklevélben említik, Apathyda néven, mai nevén 1469-ben fordul elő (Apahyda).

Története

Jelentős régészeti lelőhely, közelében dák temetőt és római villát tártak fel. Az 1889-ben és 1968-ban megtalált két gepida uralkodói sír a legjelentősebb népvándorláskori leletek közé tartozik Erdélyben.

A kolozsmonostori apátság vámszedő helye volt. Határában feküdt a középkorban az 1326-ban említett Misketelke falu.

1381 és 1497 között a faluban tartotta ítélőszékeit Kolozs vármegye.^[3] 1660 körül elpusztult, az 1708–1711-es pestisjárványban elnéptelenedett, majd 1775-ben ismét csak puszta. Teleki Sándor még a szabadságharc után is úgy találta, hogy „Apahida már nem arab-duár, de még nem falu.”^[4] 1870-ben azonban megépült a Szászrégen–Mócs–Apahida kövezett út, 1881-ben pedig vasúti csomóponttá vált, ami lökést adott a fejlődésének. Egy áttérést követően 1877-ben alakult meg görögkatolikus egyháza.^[5] 1911-ben gyógyszertárat nyitottak benne.^[6] Itt volt a Kolozsvárról induló távgyalogló versenyek célpontja. Közelében 1944 őszén harcok dúltak.

Népessége

• 1910-ben 1517 lakosából 1137 volt román, 235 magyar és 137 cigány anyanyelvű; 719 görögkatolikus, 587 ortodox, 103 zsidó, 51 római katolikus és 46 református vallású.
• 2002-ben 4582 lakosából 4121 volt román, 304 cigány és 152 magyar nemzetiségű; 4025 ortodox, 111 pünkösdista és 110 református vallású.

Gazdasága

• Hullámkartongyár
• Nyílászárók, műanyag padlók, szaniterek gyártása
• A község 7822 hektáros mezőgazdasági területéből 4136 ha szántó, 2781 ha legelő és 683 ha kaszáló. Erdeje nincs.

Nevezetességek

• Ortodox fatemplomát 1806-ban egy szilágynádasdi mester építette és 1808-ban egy alsóegregyi mester festette ki.
• 1839-ben itt megtalált gepida fejedelmi sír

Híres emberek

• Itt született 1914. május 14-én Ștefan Pascu történész.
• Itt született 1900. december 10-én Gspann Károly orvos, orvosi szakíró.
• E településen él családjával Martin Codoba „Florin” (Kodoba Florin, 1977) a Magyarpalatkai Banda cigányprímása.

Képek

• 
  Az egyik apahidai királyi sírban talált arany övcsat (középen)
• 
• 
  Az ortodox fatemplom

Hivatkozások

Források

• Az Erdély története a két apahidai kincsről (magyarul)

További információk

• Leletek az első apahidai kincsből (magyarul)
• Falutérkép