Koppánd

Lásd még: Maroskoppánd

Koppánd (Copăceni)
A koppándi Bánffy-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Szind
Rang	falu
Községközpont	Szind
Irányítószám	407501
SIRUTA-kód	55339
Népesség
Népesség	1260 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	19 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	384 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 23° 44′ 35″46.59444444, 23.7430555646.594444°N 23.743056°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 23° 44′ 35″46.59444444, 23.7430555646.594444°N 23.743056°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Koppánd (románul: Copăceni, korábban Copand) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Tordától fél kilométerre északkeletre, az A3-as autópálya és a Torda–Kolozsvár (E60-as) országút mentén, a Túri-hasadék déli bejáratánál fekszik.

Nevének eredete

Neve a Koppány személynévből való. Történeti névalakjai: Coppan (1176), Tordakoppánd (1619). Hivatalos úton keletkezett mai román neve a copac 'fa' szó képzős alakja, helységnévként többször előfordul Havasalföldön és egy esetben Bihar megyében is (Kapocsány).

Története

A rómaiak a falutól keletre eredő, Kőcsorgó nevű forrásból biztosították Potaissa, az ókori Torda vízellátását. Több szakaszon is feltárták a római vízvezeték maradványait.

A 16. században magyar lakói az unitárius vallásra tértek. A 17. század elején Vitéz Ferenc visszakényszerítette őket a kálvinizmushoz. 1658-ban a tatárok pusztították el. Mikor az ellenreformáció idején rekatolizálták, már nem maradt annyi magyar lakója, hogy anyaegyházat tudtak volna alakítani.

1548 és 1733-ig a Vitéz család birtoka volt, akik erős várkastélyt is építettek benne. A Teleki Mihály által idevezényelt székely csapatok 1674-ben itt próbálták elfogni a Vitéz Gábor fiának keresztelőjén részt vevő Bánffy Dénest. Bánffy tudomást szerzett a veszélyről és még idejében megszökött, de felesége a székelyek fogságába esett. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Népessége

• 1850-ben 381 lakosából 347 volt román, 17 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 361 görögkatolikus, 8 unitárius, 6 református és 5 római katolikus vallású.
• 2002-ben 1250 lakosából 1209 volt román és 25 magyar nemzetiségű; 1148 ortodox, 53 pünkösdista, 15 görögkatolikus, 11 római katolikus és 11 református vallású.

Látnivalók

• A Bánffy-kastély nem azonos a Vitéz család hajdani várával, hanem a 19. században építették, részben a vár, részben romba dőlt középkori templomának köveiből.
• A Kőcsorgó (Izvorul romanilor) patakja, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal.

Jegyzetek

Források

• Orbán Balázs: Torda város és környéke
• Ugyanott: A római vízvezetékek Tordán
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6