Erdőfelek

Ez a szócikk a Kolozs megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Felek (egyértelműsítő lap).

Erdőfelek (Feleacu)
A falu északi része
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Erdőfelek
Rang	községközpont
Irányítószám	407270
SIRUTA-kód	57591
Népesség
Népesség	3169 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12 (2011)[1]
Népsűrűség	51,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	711 m
Terület	61,96 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 42′ 58″, k. h. 23° 37′ 06″46.71611, 23.6183346.716110°N 23.618330°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 58″, k. h. 23° 37′ 06″46.71611, 23.6183346.716110°N 23.618330°E
Erdőfelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőfelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.

Nevének eredete

Valószínűleg német eredetű: vagy a fleck 'darab (föld)' szóból vagy a Felk személynévből való. A középkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először 1366-ban (Mons Felek), a falut 1377-ben (Villa olachorum Felek) említették.

Története

A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.^[2]

A falut Kolozsvár városa alapította az 1370-es években húsz szelistyei román határőr családdal, a Tordára vezető út őrzésére. Kenézeit a városi tanács nevezte ki.

1468-ban valószínűleg a falut jelölték ki Makariosz, a ferrarai zsinat szellemében a pápa által kinevezett halicsi görög szertartású püspök székhelyéül, aki a lengyel király ellenkezése miatt költözött 1466-ban a fennhatóságához tartozónak tekintett Máramarosba, majd Erdélybe. Az erdélyi, a váradi és az egri püspök előbb itt is akadályozták, de 1468-ban a pápa közbenjárására engedélyezték működését azzal a feltétellel, hogy dézsmát csak a királyi földeken élő ortodoxoktól szedhet. Felek ilyen királyi földnek számított, és ugyanezen évben, 1468-ban román lakosságát felmentették a juhötvened fizetése alól. Valószínűleg Makariosz püspökségéhez kötődik az ekkoriban, a legkorszerűbb gótikus stílusban felépült ortodox templom is. Fennhatósága kezdetben valószínűleg Észak-Erdélyre terjedhetett ki, de utóda a század végén a barcasági románok tizedére is igényt tartott. Makarioszról 1470 után nem történik említés, de egy 1550-es irat mint egykori feleki püspököt említi a görög Márkot, aki talán ugyanaz a személy lehetett. Kolostorában másoltak 1481-ben egy ószláv nyelvű liturgiát. 1488-ban püspöke a Daniil nevet viselte, majd még egy Dancso nevű püspök neve maradt fenn. 1536-ban azonban már nem létezett feleki székhelyű püspökség, ugyanis ekkor a moldvai vajdák birtokához tartozó Vádon székelő Anastasie „Vád és Felek püspöké”-nek írta magát. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe 1921-től mai napig Vád, Felek és Kolozsvár érseke.

Itt verte meg Báthory Gábor a Csillag Murza vezette tatárokat és ugyanitt vert meg 1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg.^[3] A 18. században ikonfestő műhely is működött itt.

1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak. 1940 és 1944 között határfalu volt. 1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.^[4]

Népessége

• 1900-ban 2033 lakosából 2002 volt román anyanyelvű és 1979 görögkatolikus vallású.
• 2002-ben a kis Kaszollyal együtt 1720 lakójából 1698 volt román nemzetiségű; 1552 ortodox és 131 pünkösdista vallású.

Látnivalók

• Az ortodox érseki (korábban görögkatolikus, eredetileg valószínűleg ortodox püspöki) templomot 1468 és 1488 között emelték gótikus stílusban. Belső falfestését egy Nistor nevű helyi mester készítette 1760–1765-ben. 1925-ben Kós Károly irányítása mellett állították helyre.
• A Malom-völgy híres látnivalói az ún. gömbkövek. A gömb alakú konkréciók magja karbonáttartalmú kőzetdarab, amely a harmadkori tenger parti övezetében rakódott le. A tenger levonulása után a vidéket szubtrópusi erdők borították, amelyek szén-dioxidban dús vize reakcióba lépett a karbonáttal és így olyan kalcium-hidrokarbonát képződött, amely aztán maga köré cementálta a homokot. A gömbök mérete a dió nagyságtól a másfél méteres átmérőig váltakozik. Sajnos a gömbköveket már a középkor óta kitermelik. Innen való a kolozsvári unitárius templomban őrzött kő is, amelyen állva Dávid Ferenc prédikált. Újabban házak díszítésére szállítják el őket. A Malom-völgy több jégkorszaki reliktumnövény termőhelye, botanikai ritkaságai pedig a négyosztatú varjúköröm, a foltos kosbor, a fehér májvirág és a gyöngyvirágos körtike.^[5]
• 1991-ben újraalapították középkori ortodox kolostorát.
• 2005-ben 800 m hosszú sípályát építettek, felvonóval és hóágyúkkal.

Gazdasága

Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.

Híres emberek

• Itt született 1820-ban Ștefan Micle, az első román egyetemi fizikatanár, 1867 és 1875 között a jászvásári egyetem rektora, Veronica Micle férje.

Jegyzetek

Források

• Cristian-Nicolae Daniel: Coping with the Powerful Other: A Comparative Approach to Greek-Slavonic Communities of Rite in Late Medieval Transylvania and the Banat (doktori disszertáció, CEU, 2014), 113–123. o. [2] PDF
• A feleki gömbkövekről (magyarul)
• Török Zoltán: A feleki gömbök históriája. Erdély 1946, 4. sz.^{[halott link]}

További információk

• A feleki ószláv liturgia 1481-ből
• Öreges tánc Felekről (stúdióban felvett, áthangszerelt változat) Archiválva 2021. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek