Kecsedszilvás

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szilvás (egyértelműsítő lap)

Kecsedszilvás (Pruneni)
Szent Kereszt felmagasztalása fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kecsed
Rang	falu
Községközpont	Kecsed (Aluniș)
Irányítószám	407033
SIRUTA-kód	55669
Népesség
Népesség	20 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	440 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 34″, k. h. 23° 43′ 04″47.042814, 23.71786647.042814°N 23.717866°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 34″, k. h. 23° 43′ 04″47.042814, 23.71786647.042814°N 23.717866°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kecsedszilvás románul: Pruneni, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Szamosújvártól nyugatra fekvő település.

Nevének eredete

Nevét a Kecsed személynévtől kapta, utónevét pedig - a hagyományok szerint - itt nagymértékben termelt szilva után kapta.

Története

Kecsedszilvás, Szilvás Árpád-kori település. Neve már 1275-ben, IV. László király az erdélyi káptalannak küldött oklevelében említve volt, melyben a király arra kérte a káptalant, hogy "küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Bonc fia János királyi ember a helyszínen győződjék meg Zylvas birtok jogi helyzetéről, s ha valóban magvaszakadt emberek jószága, iktassa be azt a szomszédos Szilkeréken birtokos Balázs fia Domokosnak" (Er I. 336).

Még ez évben: 1275. szeptember 14-én Budán kelt levelében IV. László király Csépán, Zege és Primus Zylvas nevű földjét, mely Szilkerék tőszomszédja, kérésére Balázs fia Domokosnak adományozta, miután az erdélyi káptalan jelentéséből megbizonyosodott a birtok jogi helyzetéről.

1370-ben és 1371-ben a Szilvásiak birtoka: Szilvási Dénes egyik fiát Jánost említik az oklevelek, majd 1376-ban másik fiát Pétert, ki szilvási részét Tőki Tamásnak és Antalnak, továbbá Kecseti Gergelynek és Jánosnak adta zálogba ötven márkáért tiz évre, mivel közülök egyet megölt s ezért keresetüktől elálltak, ezt a birtokot a konvent is átírta 1408-ban Iklódi Bertalan részére. Szilvási Dénes harmadik fia Tamás, kit 1381-ben említették egy oklevélben.

1440-ben a Giroltiak és a Szilvásiak birtoka. 1444-ben birtokosai pereskednek egymással. 1493–1499 között Kecsetszilvási Szilvási Kristóf vajdai notariust említette egy oklevél.

1585-ben Keczyett Zyllwas-on Báthory Zsigmond Szilvási András Jankafi Magdolnától való fiait Jánost és Pétert itteni részükben a nemesi udvarházzal együtt mint régi birtokaiban megerősitette.

1610-ben Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Szilvásy Péter itteni részét Kún Györgynek adományozta.

1677-ben Kún Boldizsár és Török István az itteni birtokosok.

1694-ben s török hódoltság idején az elpusztult falvak közt sorolták fel.

1837-ben birtokosai: gróf Bethlen, gróf Telekiné, báró Diószegi, Orbók, Keresztes, Szabó Balog nemesek voltak.

Nevének változatai: 1733-ban Ketset Szilvás, 1750-ben Kuzset Szilvas, 1760–1762 között Ketsed Szilvás, 1808-ban Szilvás (Kecsed-), 1913-ban Kecsedszilvás.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

1910-ben 256 lakosából 31 magyarnak, 18 németnek, 207 románnak vallotta magát. Ebből 209 görögkatolikus, 27 református, 18 izraelita volt.

Nevezetesség

• Szent Kereszt felmagasztalása fatemplom^[2]

Galéria

Jegyzetek

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.