Csomafája

Csomafája (Ciumăfaia)
Református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kolozsborsa
Rang	falu
Községközpont	Kolozsborsa
Irányítószám	407110
SIRUTA-kód	56309
Népesség
Népesség	132 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	17 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	358 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 37″, k. h. 23° 37′ 22″46.94372, 23.62272146.943720°N 23.622721°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 37″, k. h. 23° 37′ 22″46.94372, 23.62272146.943720°N 23.622721°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csomafája témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csomafája (románul: Ciumăfaia) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Földrajz

Kolozsvártól 31 kilométerre északra fekszik. Az eredeti falumag a Borsa-patak jobb partján, a Dobogó-hegy (Donga) árvízmentes teraszára települt, nyugat–keleti irányban. A Borsa-patak szabályozása és a földreform után, az 1920-as években egy újabb településbokor jött létre a patak bal partján, a Kidére vezető út mellett. Északról a Biszó (Bíró-hegy), a Koszorúdomb és a Koromberek, délről a Dobogó-hegy, a Gyulai-hegy és az Őr-hegy veszik körbe. Határából 1943-ban 663 kataszteri hold volt szántó, 303 erdő, 187 rét és 116 legelő.

Nevének eredete

A tisztázatlan eredetű Csoma személynév és az 'erdő' jelentésű fa szó birtokos összetételéből keletkezett, jelentése tehát 'Csoma erdeje'. 1230-ban Chama, 1307-ben Chamafaya, 1446-ban Chomafay, 1449-ben Chomafaya, 1680-ban Czomofaja, 1839-ben (románul) Csumefáje néven említették. Román neve népetimológiás, ciumăfaie ugyanis a csattanó maszlag román neve.

Népesség

A népességszám változása

Etnikai és vallási megoszlás

2002-ben 172 lakosából 119 volt román, 37 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 156 ortodox és 15 református vallású. 1850-ben még 454-en lakták, közülük 292 volt román, 141 magyar, 12 zsidó és kilenc cigány; 292 görögkatolikus, 130 református, 16 római katolikus, 12 zsidó és négy unitárius vallású.

Története

A Bórsód és a Hathold határrészben újkőkori, a református templom körül bronzkori települést tártak föl. Jelentős a Kidei-patak bal partján, a Palota dűlőben talált villa rustica (tulajdonosát egy felirat szerint Aelius Iuliusnak hívták), akvadukttöredék és a Kidei-patak beömlésénél feltárt hat fogadalmi oltárkő.^[2] Doboka vármegyei kisnemesi falu volt. Az 1333-as pápai tizedjegyzék szerint plébánosa, Domokos 11 kolozsvári dénárt fizetett. Református egyháza 1766-ban, Sólyomkő filiával együtt 75 férfit és 56 nőt számlált. 1788-ban még anyaegyház, a 19. század végén már csupán filia volt. 1834-ben 486-an lakták, a többségük román jobbágy, a református magyar nemesek 133-an voltak. 1876-ban Kolozs vármegyéhez csatolták. Nemesi családjai közül 20. század elején nagyobb birtokosnak számítottak a Nánássy, Szőllősy, Bereczky, Szilágyi, Török, Zoltai, Pálffy, Ocsvay, Györffy, Ambrus és Butka családok.

Látnivalók

• Középkori eredetű református temploma szószékét Sipos Dávid készítette 1745-ben, alkotói korszakának első időszakában. 2007-ben a református egyház támogatásával és a hívek adakozásából felújították a templomot.^[3]

Híres emberek

• Itt született 1819-ben Ocsvay Ferenc publicista, 1848–49-ben a Honvéd című lap szerkesztője.

Források

• K. Kovács László: A borsa-völgyi juhászat. Budapest, 2008
• Hodor Károly: Doboka vármegye' természeti és polgári esmértetése. Kolozsvártt, 1837
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-57-4  

Jegyzetek

További információk

• Falutérkép