Kisenyed

Kisenyed (Sângătin)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Kisapold
Rang	falu
Irányítószám	557011
SIRUTA-kód	143940
Népesség
Népesség	245 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Népsűrűség	12,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	340 m
Terület	19,34 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 44″, k. h. 23° 51′ 13″45.912095, 23.85365345.912095°N 23.853653°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 44″, k. h. 23° 51′ 13″45.912095, 23.85365345.912095°N 23.853653°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisenyed témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisenyed (románul: Sângătin, németül: Kleinenyed, szász nyelven Klinonyeten) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése

Gyulafehérvártól 26 kilométerre délkeletre fekszik.

Nevének eredete

Először 1292-ben, Enyed néven említették, majd 1335-ben Enyd Saxonica, 1439-ben pedig Kys Enyed. Nevét Szent Egyedről kapta. Román neve (1805, Szingetyin) alighanem egy szász *San Angetn alak átvétele.

Története

Fehér, később Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott. Középkor végi szász lakossága 1600 és 1603 között elpusztult. Helyükre magyar kisnemesek és román jobbágyaik költöztek. Fennmaradt Balpataki János kisenyedi házának leírása 1694-ből.^[2] Református egyháza 1766-ban Buzd, Hosszútelke és Kisludas filiákkal együtt 98 férfit és 158 asszonyt számlált.

A falu volt a helyszíne az 1848–49-es erdélyi polgárháború egyik legkorábbi, magyar polgári lakosságot sújtó tömeges vérengzésének. Az itt élő mintegy negyven magyar nemesi család október első felében körülbelül négyszáz, a környékről a román parasztság fegyverkezése elől idemenekült magyarnak nyújtott menedéket. Október 14-én egy Balázsfalváról érkezett csapat ostrom alá vette Zsigmond Elek udvarházát, ahová a magyarok húzódtak. A védők három napig tartották magukat, majd a Generalcommando küldöttjeinek közvetítésével megegyeztek, hogy szabad elvonulás fejében leteszik a fegyvert. A Ioan Moldovan főbíró vezette vízaknai román nemzetőrség, amely a vérontást akarta megakadályozni, későn érkezett, és miután a magyarok megadták magukat, a felkelők mégis legyilkoltak közülük 175 főt.

A település a 20. század elején Alsó-Fehér vármegye egyik járásának központja volt. 1919-től 1925-ig ismét református iskolája működött.^[3]

1910-ben 926 lakosából 863 volt román és 57 magyar anyanyelvű; 442 ortodox, 427 görögkatolikus és 47 református vallású.

2002-ben 326 lakosából 325 volt román nemzetiségű; 324 ortodox vallású.

Látnivalók

• Ortodox fatemploma a 18. század közepén épült. 1969–70-ben rekonstruálták.

Híres emberek

• Itt született Farkas Sándor reformkori politikus, 1848–49-ben vésztörvényszéki bíró.

Jegyzetek

Források

• Kemény Gábor: Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848–49-ben. Pest, 1860.

Kapcsolódó szócikkek