Szászszentlászló

Szászszentlászló (Laslea, Grosslasseln)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Szászszentlászló
Rang	községközpont
Irányítószám	557115
Körzethívószám	0269
SIRUTA-kód	144740
Népesség
Népesség	1447 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7 (2011)[1]
Népsűrűség	12,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	351 m
Terület	113,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 24° 39′ 21″46.205574, 24.65589846.205574°N 24.655898°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 24° 39′ 21″46.205574, 24.65589846.205574°N 24.655898°E
Szászszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászszentlászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szászszentlászló (románul Laslea, korábban Laslea Mare, németül Grosslasseln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Története

A község területén neolitikumi, bronzkori, római kori és kelta leleteket tártak fel. A település határában, a Burgberg nevű legelőn földvár maradványaira bukkantak.^[2] A helység első írásos említése 1308-ból maradt fenn Sanctus Ladislaus néven. További névváltozatok: Zentlázlow (1348), Zentlazlo (1404), de Magno Ladislao (1432), Lazzlen (1504), Grosslaselen (1532).

1348-ban a település a kolozsmonostori apátság birtoka volt.^[3] A későbbiekben segesvárszéki szász szabadfalu. 1488-ban 77 háztulajdonost, egy iskolát iskolamesterrel, egy malmot molnárral, három pásztort és 16 üres házat írtak össze benne. Szomszédsági törvényei 1672-ből valók.

1876 után Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

5000 holdas határának a 20. század elején egyharmada volt szántó, ugyanannyi erdő, egyötöde rét, a maradék pedig szőlő és legelő. Határát 1906–07-ben tagosították. A második világháború után a kényszermunkára a Szovjetunióba hurcolt szászok helyére a szigethegységi Mogosról költöztek román telepesek.^[4] 1949. július 24-én itt alakították meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyikét, amelyben a komló termesztésével is kísérleteztek.

1992 óta a faluban működik a németországi segítséggel felállított, idősek otthonából és sebészeti klinikából álló keresztyén Lukas-Spital.

Lakossága

• 1850-ben 1118 lakosából 736 volt német, 196 román és 186 cigány nemzetiségű; 735 evangélikus, 344 ortodox és 39 római katolikus vallású.
• 2002-ben 1456 lakosából 1016 volt román, 385 cigány, 34 német és 19 magyar nemzetiségű; 1293 ortodox, 71 adventista, 31 evangélikus, 29 baptista és 10 református vallású.

Látnivalók

• Középkori temploma helyett 1842–44 között a segesvári Samuel Teutsch építőmester épített új templomot. Mivel az új torony még elkészülte előtt összeomlott, meghagyták a korábbi templom 14–15. századi, később erődített tornyát, a védőművek egy részével együtt.

Híres emberek

• 1860. augusztus 20-án az átutazó Eötvös Józsefet előbb a falu szász közössége üdvözölte, majd itt fogadta ünnepélyesen Segesvár város követsége is.^[5]

Képek

• 
  Az evangélikus erődtemplom
• 
  Lukas-Spital
• 
  Ortodox templom

Jegyzetek

További információk

• Harald Roth: 675 Jahre seit der ersten urkundlichen Nennung von Grosslasseln
• A falu térképe szerint tájolt fotók
• Képek az evangélikus templomról
• A község evangélikus lelkészeinek listája

Kapcsolódó szócikkek