Kisselyk

Kisselyk (Șeica Mică)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Kisselyk
Rang	községközpont
Irányítószám	557255
Körzethívószám	0269
SIRUTA-kód	145747
Népesség
Népesség	986 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4 (2011)[1]
Népsűrűség	24,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	299 m
Terület	39,86 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 03′ 10″, k. h. 24° 07′ 25″46.052777777778, 24.12361111111146.052778°N 24.123611°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 10″, k. h. 24° 07′ 25″46.052777777778, 24.12361111111146.052778°N 24.123611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisselyk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisselyk (románul Șeica Mică, németül Klein-Schelken) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Medgyestől 30 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1856-ban egy gepida sírt tártak fel; az itt talált aranyozott fibula és arany fülbevaló a Kárpát-medence legrégibb ismert lelőhelyű gepida lelete.^[2]

1333-ban Monte Fornacis néven említik először. Egy 1414-ből származó dokumentum szerint ekkor már iskolája volt, 1494-ben vásártartó hellyé nevezték ki. Szász erődtemploma a 15. században épült. 1530-ban a török háborúk idején a falut feldúlták. 1553-ban ért ide a reformáció. 1576-ban Bátori Kristóf fejedelem beleegyezett, hogy Kisselyk évente saját bírót válasszon. 1605-ben portyázó hajdúk dúlták fel. 1661-ben Ali pasa erdélyi országgyűlést hívott össze ide, amelyen Apafi Mihály letette a fejedelmi esküt. 1705-ben az osztrák császári csapatok dúlták fel, 1838-ban és 1865-ben nagy tűzvészt jegyeztek fel.

1910-ben 1966, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásához tartozott. A település népessége a második világháború utáni évtizedben 4000 fő körül tetőzött. Az 1970-es évtizedet követően a település német nyelvű lakosságának majdnem 90%-a kivándorolt Németországba. 1992-ben társközségével együtt 1867 lakosából 1640 román, 155 német, 57 cigány és 15 magyar volt. A fogyatkozás nem csak a németeket, hanem a románságot is érintette, 2002-ben az 1950-es években mért lakosság alig harmada élt a településen.^[3]

Látnivalók

• 15. századi erődített gótikus evangélikus temploma van, erődfalát két torony erősíti, a templomnak 1477-ből való bronz keresztelőmedencéje van.

Források

1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
2. ↑ Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 143. o. ISBN 963 05 4884 4  
3. ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992) (magyar nyelven). Varga E. Árpád. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)

• H. Fabini: Geschichte Kleinschelkens (német nyelven). kleinschelken.de, 1998. [2008. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)

Külső hivatkozások

• Szász András: Kisselyk