Cikendál

Cikendál (Țichindeal)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Újegyház
Rang	falu
Irányítószám	557169
SIRUTA-kód	145195
Népesség
Népesség	238 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 09″, k. h. 24° 23′ 27″45.869131, 24.39076845.869131°N 24.390768°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 09″, k. h. 24° 23′ 27″45.869131, 24.39076845.869131°N 24.390768°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cikendál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cikendál (románul: Țichindeal, németül: Ziegenthal, szász nyelven Tsakeln) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Újegyház községhez tartozik.

Nevének eredete

Magyar neve a német Ziegenthal ('kecskevölgy') névből való. A románban a német név népetimológiával a 'hegy' jelentésű deal szóhoz hasonult. Először 1350-ben Chekendal alakban, majd 1402-ben Czekindal és Czeckindal, 1488-ban Cecendal, 1532-ben Czekendorf, 1674-ben Czikindál, 1750-ben Czikingyeal, 1760–62-ben Czikendahl alakban írták.

Földrajz

A Hortobágy menti dombságban, Nagyszebentől északkeletre fekszik.

Népesség

A népességszám változása

1850-ben még 613-an lakták. Azóta népessége folyamatosan csökkent, mára kevesebb mint harmadára.

Etnikai és vallási adatok

• 1880-ban 586 román anyanyelvű lakosából 424 volt ortodox és 159 görögkatolikus vallású.
• 2002-ben 175 lakost írtak össze benne, közülük 96-an cigány és 79-en román nemzetiségűnek vallották magukat; 174 fő volt ortodox vallású.

Története

Újegyházszéki szász, 1460 után román falu volt. Szász lakói 1456 előtt valószínűleg egy török hadjárat során haltak ki vagy települtek el. 1532-ben 35 román család lakta.^[2] 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták.

Látnivalók

• Ortodox temploma 1791-ben épült. Belsejét a szászházi Ioan és Alexandru Grecu festette ki 1815–18-ban. A romániai műemlékek listáján a SB-II-m-A-12576 számon szerepel.^[3]
• A falutól délkeletre fekvő magaslaton Biserica ungurească ('magyar templom') nevű középkori templomrom.^[4]

Híres emberek

• Itt született 1803-ban Teodor Aaron filológus.

Gazdaság

• Egy svájci vállalkozó által 1999-ben alapított tejüzeme Haarbach néven biojuhfetasajtot állít elő.^[5]

Jegyzetek

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között