Felsőárpás

Felsőárpás (Arpașu de Sus)
Az Istenanya elszenderülése templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Alsóárpás
Rang	falu
Irányítószám	557016
SIRUTA-kód	143977
Népesség
Népesség	1249 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	485 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 60″45.733338, 24.61665945.733338°N 24.616659°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 24° 36′ 60″45.733338, 24.61665945.733338°N 24.616659°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőárpás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőárpás (románul: Arpașu de Sus, németül: Oberarpasch) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése

Fogarastól 34 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.

Népessége

Általános adatok

A falu népessége 1850 és 1910 között szerényen növekedett, azóta csökken.

Etnikai és vallási megoszlás

• 1900-ban 1756 lakosából 1715 volt román, 16 cigány, 14 német és 11 magyar anyanyelvű; 1724 ortodox, 15 római katolikus és 12 zsidó vallású. A lakosok mindössze 13%-a tudott írni és olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 1%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 1285 lakosából 1281 volt román nemzetiségű; 1201 ortodox, 49 adventista és 21 evangéliumi keresztény vallású.

Története

Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falu volt. Nevét először 1589-ben említették, Felseo Arpas alakban. 1632-ben 51 jobbágy- (köztük három halász-), két havasalföldi és egy Hátszeg vidéki származású zsellércsalád lakta. Üveghutája az 1715 előtti években létesült a Teleki család birtokán, de elképzelhető, hogy a határ más részében már korábban is létezett. 1722-ben 190 jobbágy és 33 boér családfőt számláltak meg. Az üveghutában ekkor két mester dolgozott. 1742 és 1787 között folyamatosan készítettek benne táblaüveget. 1804-ben egy csehországi német bérlő új helyen építette újjá és harminc évig bérelte. 1851-ben a brassói Nicolae T. Ciurcu árendálta a hutát.^[2] Az üzem leállása után az üvegmunkások közül öt német és olasz eredetű család telepedett le a faluban, és utódaik máig is itt élnek.^[3] A magyar királyi erdőkincstár birtokát 1910-ben Ioan Dragoman és Ioan Pompu bérelte.

Gazdasága

A falutól délre pisztrángtenyészet és vendégfogadó működik.

Látnivalók

• Az Istenanya elszenderülése ortodox templom 1799 és 1809 között épült, belülről Nicolae Grecu festette ki 1815-ben.
• A Lacul Tătarilor tőzegláp a falutól három kilométerre délkeletre, az Arpașul Mare patak feletti teraszon. A tőzeg kilenc méter vastag, a láp területe 3,68 hektár.^[4]
• Mormotarezervátum a Fogarasi-havasokban.

Jegyzetek

Források

• Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 117. és 137. o.

További információk

• Szent Györgyöt ábrázoló üvegikon a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [2]^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek