Németország járásai

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Németország járásai (németül Kreis vagy Landkreis, többes számban (Land)Kreise) önkormányzati és közigazgatási egységek Németországban, illetve a korábbi Poroszországban és néhány más egykori német államban. A közigazgatás középső szintjén állnak, a tartományok (Land, német tagállamok) és a községek (Gemeinde) között. Nem keverendők össze a nagyobb kormányzati kerületekkel (Regierungsbezirk), melyek csak a tartományok egy részében léteznek.

A német járások az Európai Unió regionális statisztikai rendszerében a NUTS harmadik területi szintjére vannak besorolva a magyar vagy francia megyékhez hasonlóan, bár átlagos népességük jóval kisebb ezekénél.

Típusai

A német járások többsége ún. vidéki járás (németül Landkreise), ezekből 294 van. A több, mint százezer lakosú városok (és egyes tartományokban az ennél kisebbek is) általában nem tartoznak járáshoz, hanem maguk látnak el járási típusú feladatokat, a járási jogú város a világban sokfelé alkalmazott koncepciójának megfelelően. Ezekből a járási jogú városokból (németül Kreisfreie Städte / Stadtkreise) Németországban 2017-ben 107 volt. Így a német járások száma összesen 401.

Észak-Rajna–Vesztfáliában vannak százezres lélekszámúnál nagyobb városok, amelyek mégsem járási jogú városok, például Iserlohn, Recklinghausen, Siegen, Paderborn, Bergisch Gladbach, Witten és Neuss. Ezek a városok azonban, bár járásokhoz tartoznak, maguk is rendelkeznek bizonyos járási jogokkal. Például az alsó-szászországi Hannover korábbi vidéki járását és a várost 2001-ben egyesítették és az új Hannoveri régió mintegy egymillió lakosú. Hasonlóan különleges státusú még az Aacheni városrégió és a Saarbrückeni regionális társulás is.

Feladataik

A járások a következőkért felelősek:

• A szövetségi és regionális törvények szerint:
  • a „B” utak építése és fenntartása
  • egyéb, több község területét érintő építkezések
  • a nemzeti parkok fenntartása
  • szociális ellátások
  • ifjúsági ellátások
  • kórházak építése és fenntartása
  • állami középiskolai intézmények építése és fenntartása
  • a háztartási szemét begyűjtése és tárolása
  • gépkocsi-regisztráció
  • a Landrat, a járás elnökének megválasztása
• a helyi törvények szerint (minden régióban különbözőek)
  • a kultúra pénzügyi támogatása
  • járdák és kerékpárutak építése
  • iskolák támogatása
  • közkönyvtárak építése és fenntartása
  • a gazdaság, a turizmus ösztönzése
  • az állami felnőttoktatási intézmények (Volkshochschulen) felügyelete

Mindezeket a feladatokat az együttműködő községek végzik. A városjárások mindezeket, illetve a községi feladatokat is intézik.

A járási tanács

A járási tanács (a Kreistag) a járás önkormányzati testülete. Ötévente választják (kivéve Bajorországot, ahol hatévente).

A járási adminisztráció feje a Landrat. Az adminisztráció neve Landratsamt illetve Kreisverwaltung.

A járások tartományonkénti megoszlása

Jelenleg Németországban 294 járás található, melyek tartományonként a következő módon oszlanak meg:

• Baden-Württemberg: 35
• Bajorország: 71
• Brandenburg: 14
• Hessen: 21
• Mecklenburg–Elő-Pomeránia: 6
• Alsó-Szászország: 37 (beleértve Hannover régiót is)
• Észak-Rajna-Vesztfália: 31 (beleértve Aachen városrégiót is)
• Rajna-vidék–Pfalz: 24
• Saar-vidék: 6 (beleértve Saarbrückeni regionális szövetséget is)
• Szászország: 10
• Szász-Anhalt: 11
• Schleswig-Holstein: 11
• Türingia: 17

A 106 járás jogú városról (kreisfreie Städte) lásd még: Németország járási jogú városainak listája.

A járások listája

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Németország járásai témájú médiaállományokat.