Alsósófalva

A „Sófalva” lehetséges további jelentéseiről lásd: Sófalva.

Alsósófalva (Ocna de Jos)
A református templom légifelvételen
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Parajd
Rang	falu
Községközpont	Parajd
Irányítószám	537243
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85387
Népesség
Népesség	1408 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1468 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 25° 07′ 50″46.524383, 25.13059446.524383°N 25.130594°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 25° 07′ 50″46.524383, 25.13059446.524383°N 25.130594°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósófalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsósófalva (románul: Ocna de Jos, németül: Nieder-Salzdorf) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

Alsósófalva az északi szélesség 46 fok 31 perc és a keleti hosszúság 25 fok 07 perc metszéspontján, a Görgényi-havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terül el. A falut nyugaton a Só-hegy és a Harom-tető, délnyugaton a Siklódi-kő és a Küsmődi-kő, délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata és a Szoros-tető, keleten a Korondi-hegy határolja. A Felső-és Alsósófalva közti birtokhatárt a Korond-patak húzza meg, melynek a bal partján fekszik Alsósófalva.

A legközelebbi várostól, Szovátától 10 kilométerre, Székelyudvarhelytől 37 kilométerre, Csíkszeredától, a megyeszékhelytől 92 kilométerre fekszik. Legkönnyebben a 13/A országútról közelíthető meg, Felsősófalván kell letérni az országútról, majd a körülbelül 1 km-es aszfaltozott bekötőút visz a falu központjáig. A marosvásárhelyi repülőtértől 70 km, a Tövis – Balavásár – Szováta – Parajd vasútvonal végállomása 1 km-re található.

Története

Az addig egységes Sófalva 1760-ban vált ketté Alsó-és Felsősófalvára. Sófalva településének (a későbbi Felsősófalva) lakóinak egy része az 1700-as években átköltözött a Korond-patak bal oldalára, létrehozva Kissófalvát, a jelenlegi Alsósófalvát. 1793-ban Sófalva-Alszeg néven szerepel. Alsósófalva 1803-ban vált ki Sófalvából. A Maros-Magyar Autonóm Tartomány felszámolásáig, 1968-ig, Sófalva község része (Felsősófalvával együtt). Ezt követően Parajd község része lett, de évek óta harcol önállóságáért.

1910-ben 1981, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 1680 lakosából 1622 magyar, 58 cigány volt.

Látnivalók

Református temploma 1816 és 1822 között épült, tornya a második világháborúban megsérült.

A farsangtemetés hagyománya Kárpát-medencei szinten is híressé tették a települést. Élő hagyomány a sóvidéki székely tánc, mint ahogy Felsősófalván, Korondon és Parajdon is. A felsősófalvi Táncházban gyakran fellépnek az alsósófalviak is.^[2] Érdemes megtekinteni Felsősófalva táncosait, mert még ha nem is a híres Nyicu zenekar kíséri a táncot, de a sófalvi, sóvidéki táncot ezektől a táncosoktól (és elődeiktől) tanulták meg a gyűjtők.^[3]

Híres emberek

• Itt született 1907-ben Bíró Sándor tanár, történész.
• Itt született 1900-ban Keresztes Lajos olimpiai bajnok birkózó.
• Itt született 1926-ban Kusztos Piroska népzenekutató.
• Itt született 1933-ban Sükösd Ferenc festőművész.

Kapcsolódó szócikkek

• Felsősófalva

Jegyzetek

További információk

• Alsósófalva - Egy falu a Sóvidék szívében
• Alsósófalva zalamedia.hu
• Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből
• Sóvidéki Turizmus
• Farkas Attila - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról
• Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Általános bemutatás
• Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Életmód
• Biró Róbert - Egyetemi dolgozat Alsósófalváról - Mobilitás
• Alsósófalvi tájképek