Gyimesfelsőlok
| Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Gyimesfelsőlok | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537155 | ||
| Körzethívószám | +40 x66[1] | ||
| SIRUTA-kód | 84763 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 656 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 760 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 895 m | ||
| Terület | 82,60 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 32′, k. h. 25° 58′46.533333333333, 25.96666666666746.533333°N 25.966667°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 25° 58′46.533333333333, 25.96666666666746.533333°N 25.966667°E | |||
 | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyimesfelsőlok (románul: Lunca de Sus, németül: Gimesch) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Földrajz
Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tatros völgyében fekvő hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Sántatelek, Komját, Bothavaspataka, Rajkók vagy Farkasokpataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Récepataka, Nyíresalja.
Patakszabályozás
Az Európai Unió pénzügyi támogatásával 2009 novemberére valósult meg a Görbe-patak árvízvédelmi szabályozása. Bár a patakban az év nagy részében csak néhány centiméternyi víz csörgedez, nagy a patak vízgyűjtője és esőzéskor a meder gyorsan feltelik, időről időre elöntve a patakmenti ingatlanokat és a közutat. A bákói Szeret Vízügyi Igazgatóság munkatársai úgy ítélték meg, hogy a hirtelen áradások elhárítása a patak vízelvezető csatornává alakításával oldható meg. A patakszabályozás keretében egy 1400 méteres szakaszon 2 méter széles és 2,5 méter mély betonteknőbe foglalták a patakot, melynek az alját is lebetonozták és kővel fedték. A patak-menti ingatlanokra behajtást lehetővé tévő széles hidakat létesítettek, az utat pedig szalagkorláttal látták el.
A környezetvédők szerint madarak, halak, békák és egyéb állatfajták életét befolyásolja a betonteknős megoldás. A helyi lakosság és a polgármesteri hivatal elégedettek a választott megoldással és azt a fejlődés jelének tekintik, a patakból pedig egyébként is kipusztultak már a halak a szennygödrökböl odaszivárgó szennyvíz miatt.[3]
A hivatalos elképzelések szerint a Tatros-folyót és a belé ömlő hegyi patakok egy részét is hasonló módszerrel kívánják szabályozni, amennyiben a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak.[4]
-
Gyimesfelsőlok -
A szabályozatlan Görbe-patak -
A szabályozott Görbe-patak -
Utcarészlet Görbepatakáról -
Hagyományos árvízvédelem a Tatroson
Történelem
A település a 16. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Neve a szláv eredetű, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) főnévből származik.
A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért biztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbbször a falu is áldozatul esett. Végül, 1701–1702-ben elkezdték az építkezést, s a falu melletti hegyen egy, még ma is látható sáncot ástak. Napjainkban mintegy 120-150 méter hosszan kivehető a régi sánc helye.
1910-ben 2288 lakosából 2170 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum 1994-ben épült.
Gazdaság
Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak.
Népesség
2002-ben társközségeivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt.
Turizmus
A település nevezetességei:
- Csapó-hegyi sánc
- Görbepataki Bagolyvár romjai
- Görbepataki kápolna
- Szép-havasi Szentlélek kápolna
- Hősök temetője
Személyek
- Itt született Rugonfalvi Kiss István (1881) történész a székely történet kiváló kutatója
- Itt született Tankó Gyula (1939–) író, néprajzkutató
- Itt született és élt Antal Imre (1944–2017) festőművész
- Itt született és élt Timár Károly (1958 - 2015) grafikus
Testvértelepülések
Tiszakécske, Magyarország, Bács-Kiskun megye- Csorna, Magyarország, Győr-Moson-Sopron megye
- Jászberény, Magyarország, Jász-Nagykun-Szolnok megye
- Pilisszántó, Magyarország, Pest megye
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Székelyfalvak info. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
- ↑ A gyimesvölgyi patakok szabályozási terve. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
Források
- Gyimesfelsőlok község honlapja
- Gyimesfelsőloki plébánia honlapja
- Településtörténet: Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj, Gyimesi-szoros 1944
Sablon:Hargita megye települései
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
