Csíkszentmárton

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Váradszentmárton

Csíkszentmárton (Sânmartin)
Az Úr-kápolna
Csíkszentmárton címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Csíkszentmárton
Rang	községközpont
Irányítószám	537280
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85797
Népesség
Népesség	1096 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1152 (2011)[1]
Népsűrűség	26,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	691 m
Terület	41,64 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′ 56″, k. h. 25° 56′ 15″46.265681, 25.93750146.265681°N 25.937501°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 56″, k. h. 25° 56′ 15″46.265681, 25.93750146.265681°N 25.937501°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csíkszentmárton (románul Sânmartin, németül Sankt Martin) falu Romániában Hargita megyében. 1850-től hosszú ideig járási székhely volt.

Fekvése

Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkcsekefalvával összenőve.

Története

Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Egykori járási székhely, iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton napi vásárai. 1910-ben 1034, 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.

A Botskor család (csíkdelnei és csíkszentmártoni) története 1535-től.

Látnivalók

Bővebben: Csíkszentmártoni római katolikus templom

• Temploma az 1802-ben lebontott 15. századi gótikus templom helyén épült 1803 és 1817 között barokk stílusban. 1525-ben készült Mária-szobra a legrégibb Csíkban. Tornya 1749-ből való.
• A falu északi végénél áll az 1743-ban egy 15. századi gótikus kápolna helyén épült Úr-kápolna, 1858-ban renoválták.
• A Mária-kápolna 1845-ben épült.
• Református imaháza 1847-ben épült.
• Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz.

Borvízforrások és népi fürdők

• Csíkszentmárton borvízforrásai és népi fürdői

Híres emberek

• Itt született 1724-ben Antalfi János erdélyi püspök.
• Itt született 1842-ben Becze Antal Csík vármegye alispánja.
• Itt született 1893. október 11-én Albert István magyar újságíró, novellista.
• Itt született 1930. június 27-én Mátyás József festőművész, grafikus.

Testvértelepülés

• Kenderes, Magyarország
• Mórahalom, Magyarország
• Kunszentmárton, Magyarország
• Isaszeg, Magyarország

• 
  A római-katolikus templom renoválás alatt
• 
  Magyar hősi emlékmű és székely zászló a falu központjában

Jegyzetek

1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro