Küküllőkeményfalva

Küküllőkeményfalva (Târnovița)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Fenyéd
Rang	falu
Községközpont	Fenyéd
Irányítószám	537027
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	83179
Népesség
Népesség	705 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	691 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 17″, k. h. 25° 21′ 34″46.371356, 25.359446.371356°N 25.359400°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 17″, k. h. 25° 21′ 34″46.371356, 25.359446.371356°N 25.359400°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Küküllőkeményfalva (románul: Târnovița, egyéb neve Várpatak) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

A Hargita hegység lábánál terül el, a Nagy-Küküllő folyó két partján. Ez a kicsi falu a Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós közötti útvonalon található. Székelyudvarhelytől 10 km-re, Gyergyószentmiklós irányában, Fenyéd és Zetelaka között fekvő település, a 138-as megyei úton közelíthető meg.

Éghajlata

Éghajlata a hegyvidéki éghajlathoz hasonlítható, elég korán leesik a hó, és későre olvad el. Nyáron is jellemző a hideg friss hegyi tiszta levegő. A legtöbb földterülete kaszáló és erdő.

Nevének eredete

A falu, a nevét egy kemény lóról kapta. A falu lakói fakitermeléssel foglalkoztak. Mivel a Nagy-Küküllő folyón engedték le a rönköket, szükség volt egy jó kemény lóra, amelyik kihúzta a vízből ezeket a nagy darab fákat. Így lett a falu neve Küküllő+kemény+falva.

1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban.

1602-ben Keményfalva Kikellő néven fordul elő.

Története

A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

A középkorban nem volt saját temploma, a hívek misére Zetelakára jártak templomba. Mai templomukat 1802-ben építették, egy régebbi helyére. 1894-től önálló plébánia. A kezdetektől katolikus falu, majd a reformációs évek változásai után újra katolikus. Katolikus temploma, ma már műemlékké van nyilvánítva, melynek védőszentje: Szent László. Június 27-én tartják az úgynevezett búcsút, ez a falu egyik legfontosabb ünnepe.

A helység lakóit már a régmúlt idők óta,”hétszilvafás”székelyeknek hívták. Ez azért volt így, mert minden embernek volt a tulajdonában legalább hét szilvafa. Ezek a székely emberek soha nem voltak jobbágyok.

Földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak, kisebb mértékben, de ez jellemző ma is.

Küküllőkeményfalva közigazgatásilag Fenyéd községhez tartozik.

Lakossága

567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi.

1989 előtt és után is rohamosan apadt a falu lélekszáma. Sok fiatal kitelepedett Magyarországra, jobb megélhetést keresvén. 1996 után változás következett be. Mivel a falu nagyon közel van Székelyudvarhelyhez, és itt is fellendült az ipar és a kereskedelem ez csak jót tett a falunak.

2002-ben 658 lakosa volt, amiből 653-an magyarnak és 5-en románnak vallották magukat.

2011-ben 708 lakosa volt, amiből 691-en magyarnak, 5-en románnak, 3-an cigánynak vallották magukat és 9-en nem nyilatkoztak.

Lakói többségében római katolikusok, de az utolsó népszámlálás szerint 26 református, 6 unitárius és 5 ortodox vallású ember él a faluban.

Turisztikai látnivalók

A falu teljesen felújított római-katolikus temploma, melynek védőszentje Szent László. 1796-ban a falu lakói engedélyt, és pénzt kértek templomépítésre, míg végül a mai templom 1802-ben, más adat szerint 1804-ben épült. 1850-ben cseréppel újrafödték a kezdetben zsindellyel födött templomot. 1898-99-ben pedig teljesen kijavítják a templomot.

A templom előtti Szent László téren található a két világháború küküllőkeményfalvi hősi halottainak névsora fekete márványtáblákba vésve. Ezt a világháborús emlékművet 2008-ban avatták fel.

Ugyancsak itt, a falu központjában található meg Szent László király mellszobra, amelyet Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotott.

Küküllőkeményfalván sok székelykapu megcsodálható.

Kultúra és oktatás

2014 augusztusában  avatták az új kultúrházat.

A faluban működik a Márton Áron püspökről elnevezett általános iskola, ugyanaz az épület ad otthont az óvódának is.

A gyerekek örömére két játszótér és bekerített focipálya is van a faluban.

A fiatalságnak kedvez az, hogy a faluban működik edzőterem és játékterem is.

A faluban tevékenykedik a 2016-tól az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete által elismert Szent Rita nőszövetség. Ebbe a közösségbe önként jelentkezhetnek a falubeli asszonyok, nők és lányok. A falu kulturális életében nagy szerepet játszanak. Tevékenységeik a következők: adventi koszorúk, évszakoknak megfelelő dekorációk, hímzett piros tojások készítése és adományozása a falu idős és beteg embereinek, húsvéti tojásfa és bethlehemes állítása, farsangkor szórakoztató színdarabok előadása, egész évben díszítik és tisztán tartják a falu templomát.

Minden évben megszervezésre kerül:

• farsangi színdarab a nőszövetség szervezésében
• március 15-i megemlékezés
• június 27-én Szent László búcsú
• július végén Küküllőkeményfalvi falunapok
• szeptember végén a falu fiataljai által megrendezett szüreti bál
• a karácsonyi szentmisén a gyerekek bemutatják a pásztorjátékot

Gazdasága

Nagyobb vállalkozások:

Ati-Cream S.A. fagylaltgyár.

Tip-Autoimpex S.R.L., amely kőfejtéssel, feldolgozással, útépítéssel, szállítással, új- és használt munkagépek forgalmazásával, betonkészítéssel és betonból készült elemek gyártásával foglalkozik.

IoliMex S.R.L. mustár- és szósztermelő üzem.

Fagmic S.R.L. kandalló, bojler és kazán gyár.

Jegyzetek

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Küküllőkeményfalva leírása
• Csedő Attila blogja