Bikafalva

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Bikafalva (Tăureni)
Református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Felsőboldogfalva
Rang	falu
Községközpont	Felsőboldogfalva
Irányítószám	537104
Körzethívószám	+40 x66[1]
SIRUTA-kód	83286
Népesség
Népesség	486 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	427 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	453 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 25° 15′ 33″46.267282, 25.25906346.267282°N 25.259063°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 25° 15′ 33″46.267282, 25.25906346.267282°N 25.259063°E
Bikafalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikafalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bikafalva (románul Tăureni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozik.

Fekvése

Bikafalva ősi székely település, Hargita megye déli részén fekszik a Nagy-Küküllő jobb partján, a Székelyudvarhelyt Segesvárral összekötő főút mentén, Székelyudvarhelytől 6 kilométerre.

A legendás Csicsér hegy alatt fekszik 450 méteres tengerszint feletti magasságban. A falun keresztül folyik a Sükő pataka.

Vasútállomása van „Feliceni” (Felsőboldogfalva) néven a Segesvár–Székelyudvarhely-szárnyvonalon.

Nevének eredete

Benkő József szerint eredeti neve Nagyküküllőfalva volt, a hagyomány szerint mostani nevét onnan kapta, hogy Basta pusztításai idején egész Udvarhelyszéken itt maradt meg az egyetlen bika. A ferencesek szerint egykor Szentlukácsfalva néven is ismert volt.

Története

A falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, mert 1684-ig nem volt temploma. Neve 1567-ben Bijkafalva alakban tűnik fel. 1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott. 1848-ban a visszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották. 1910-ben 414, 1992-ben 435 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Bikafalva eredeti neve Szent Lukácsfalva volt. Első írásos említése 1334-ből való. Akkor szerepelt a pápai tizedjegyzékben, ami azt igazolja, hogy akkor már szervezett település volt, templomot és lelkészi állást tartott fenn.

A falu mai elnevezése is az ősi névből vezethető le. Ősi templomára bizonyosan valahová felfestették az egyházközség védőszentjének, Lukács evangélistának a jelképét, a bikát. Erről nevezték el a köznapi nyelvben Bikásfalvának, mely elnevezésből elkopott az „s” rag, és maradt a falu mai neve: Bikafalva. A középkorban, egy időben ez elnevezéssel párhuzamosan hívták a falut még Nagyküküllő falvának is.

A falu ősi temploma nem maradt fenn. Mai műemlék jellegű református templomát szakemberek véleménye szerint az 1800-as évek elején építhették, feltehetően az 1814. évi tűzvész után. A 2005-ös árvízben tönkretett templom javítása során a munkások, a korábbi valószínűleg az 1680-as évek elején épült templom alapjaira bukkantak. A templom egész belsejében látszott a valaha kisebb templomalapja és mintegy 20 cm felmenő fala, amit a régészek feltártak.

Egyházi értékei még az 1886-ban, Sopronban öntött kis harang, melynek súlya 180 kg. A nagyobbik harangot 1927-ben öntötték az olaszországi Udine városában, az első világháborúba hurcolt harang helyett. Ennek súlya 270 kg. Az orgona 1910-ben épült, és sípjai a háborút szintén megszenvedték. Helyreállítása 1925-ben történt.

Az 1968-as kommunista területi átrendezésig a falu közigazgatásilag önálló volt, községközpontként működött. A szomszédos két faluval, Hodgyával és Ócfalvával alkotott községet. Akkor megszüntették a községet és a szomszédos Felsőboldogfalvához csatolták a falut. Ezzel megkezdődött több évszázados gyarapodásának a megtorpanása, visszafejlődése. Nemcsak közigazgatásilag szűnt meg vezető szerepe, hanem rendre leépült a jól működő 8 osztályos iskolája és más intézményei.

2005. augusztus 23-án árvíz alá került. 2006-ban sikerült felújítani a templomot, az iskolát és a gyülekezeti házat.

Látnivalók

• Református temploma 1684-ben épült, tornya 1776-ból való. 1814-ben tűzvész pusztította, 1848. november 6-án Heydte tábornok visszavonuló csapatai gyújtották fel, és 1851-re állították helyre.

Jegyzetek