Lövéte

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Lövéte (Lueta)
Székelykapu Lövétén
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Lövéte
Rang	községközpont
Irányítószám	537140
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84638
Népesség
Népesség	3250 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3302 (2011)[1]
Népsűrűség	31,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	610 m
Terület	101,64 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′46.266666666667, 25.48333333333346.266667°N 25.483333°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′46.266666666667, 25.48333333333346.266667°N 25.483333°E
Lövéte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövéte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lövéte (románul Lueta) község Romániában, Hargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius többségű falvak vannak.

Fekvése

Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.

Története

A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenberg-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.

A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.

A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory István fejedelemtől, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.

Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.

1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.

A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak.^[2] Ebből 3201 magyar és 5 román volt.^[3]

Látnivalók

• A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
• A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
• A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
• A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható

Borvízforrások és népi fürdők

• Lövéte borvízforrásai és gyógyfürdői
• Nádasszéki fürdő
• Hargitaliget
• Kirulyfürdő

Híres emberek

• Itt voltak a birtokai Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelmének, Székely Mózesnek. Udvarháza Lövéte közepén, az ún. Udvarkertben állott.
• Itt született 1907. március 4-én Ladó Lajos autodidakta író és szerkesztő.
• Itt született 1929. február 7-én Török László író, újságíró, filmkritikus.
• Itt született 1929. július 17-én Balázs Márton matematikus.
• Itt született 1937 szeptember 3-án Márton Attila fizikus, fizikai szakíró.
• Itt született 1952. szeptember 10-én Kasza Imre muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
• Itt született 1964. szeptember 13-án Mihály János történész.^[4]
• Itt született 1965. február 5-én Sorbán Angella szociológus, szociológiai szakíró.
• Itt született 1972. február 2-án Lövétei Lázár László költő, műfordító.

Testvértelepülés

• Budakalász, Magyarország
• Domaszék, Magyarország
• Maglód, Magyarország

Jegyzetek

További információk

Internet

• Honlap

Könyvek

• András József. Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében. Lövéte - Mogyoród: Romi-Suli. 9789634882565 (2012) 
• Mihály János: Lövéte néprajzából I. Pro Print, Csíkszereda, 2001.