Gyergyóújfalu

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Újfalu (egyértelműsítő lap).

Gyergyóújfalu (Suseni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Gyergyóújfalu
Rang	községközpont
Irányítószám	537305
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85939
Népesség
Népesség	2839 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2847 (2011)[1]
Népsűrűség	12,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	746 m
Terület	220,92 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′46.666666666667, 25.5546.666667°N 25.550000°EKoordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 25° 33′46.666666666667, 25.5546.666667°N 25.550000°E
Gyergyóújfalu weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyergyóújfalu (románul Suseni, németül Hochfeld) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

Gyergyószentmiklóstól 12 km-re délnyugatra, a Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.

Története

A falu eredetileg a mai Katorzsa nevű határrészen feküdt, de a Maros áradásai miatt a Gál család birtokára, a község mai helyére a Visszafolyó-patak Marosba való torkollásához költözött. 1567-ben említik először Wijfalw néven. 1576-ban már virágzó plébániája volt, a Barátos nevű helyen az eredeti templom helyére épített kis templom azonban 1762-ben összedőlt. Mai Sarlós Boldogasszony temploma 1825 és 1830 között épült, tornya 1844-ben készült.

A falu törvényei^[2] 1581-ben íródtak, ez a Székelyföld legrégebbi ilyen dokumentuma (a zaláni néhány hónappal később íródott). 1596-ban a Gál András felkelés alkalmával felégették, a felkelt székelyek ugyanis itt próbálták megállítani Báthory Zsigmond és Apafi Miklós seregét. Az elesetteket a templom melletti Sírhalom nevű helyre temették. 1630-ban és 1658-ban a tatárok pusztították.

1707-ben az osztrákok Marosfőnél szétverték Both András kuruc seregét, mely után a falut felégették. A Vaslábra menő út mellett emlékmű hirdeti a csata emlékét. 1717-ben pestis pusztított. 1910-ben 4225 lakosából 3950 magyar, 171 német, 65 rutén, 18 szlovák. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 5613 túlnyomórészt magyar lakosa volt.

Látnivalók

• Itt van Románia legnagyobb kőbányája, ahol andezitet is bányásznak.
• Területe borvízben rendkívül gazdag, borvízét „Hajnal” néven palackozták.

Híres emberek

• Itt született 1913-ban Szántó Árpád fizikus, fizikai szakíró, egyetemi oktató.
• Itt született 1913-ban Székely Károly kutató orvos, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
• Itt született 1936-ban Domokos Péter irodalomtörténész, nyelvész, a finnugor nyelvű irodalmak és népköltészet kutatója, 2007-től professor emeritus († 2014)
• Itt született 1946-ban Szőcs Katalin vegyészmérnök, kémiai szakíró, feltaláló.
• Itt született 1994-ben Bogdan Olarson művész, alkotó, tanár, kutató.

Jegyzetek

További információk

• Gyergyóújfalvi hírek, fotóalbumok, telefonkönyv. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 23.)
• Gyergyóújfalvi turizmus (magyar nyelven). [2007. december 12-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)