Kács

Nem tévesztendő össze a következővel: Kacs.

Kács
Kács címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3424
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	438 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,7 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Miskolci-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911111111, 20.6127547.959911°N 20.612750°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 36″, k. h. 20° 36′ 46″47.959911111111, 20.6127547.959911°N 20.612750°E
Kács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.

Fekvése

A Miskolci-Bükkalja déli részén, a Kácsi-patak völgyében helyezkedik el, Egertől légvonalban 23, Miskolctól közúton 39,5 kilométer távolságra.

Csak közúton érhető el, Bükkábrányon és Tibolddarócon át, a 3-as főútból kiágazó 25 114-es számú mellékúton.

Története

Már Anonymus gesztája is említette a környéket, mely szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak (ma Nyárád-ér) közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, és itt állt a Szent Péterről elnevezett apátság is. A hely egyúttal a nemzetség szakrális központja is volt. Nevét először egy a 13. század közepi határjárási oklevél említette. A kolostor a fennmaradt írások szerint úgy száz évvel később a pálos rend kezébe kerülhetett, vagy pedig egy pálos remete időzhetett itt. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond csapatai a kolostort feldúlták, később pusztulását a török tette teljessé.

Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Felkács néven már a honfoglalás időszakában is létezett és Örsúr birtokait gyarapította. A török időkben rövid időre elnéptelenedett, de még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció alatt is katolikus maradt.

1724-ben templomát a középkori kolostor romjaiból építették újjá és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

Jelenlegi barokk temploma a korábbi gótikus templom köveiből épült. Ipolyi Arnold és Kandra-Kabos Jakab itteni tanulmányaik során a község lakóházaiba beépített faragott köveket találtak, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor építését feltételezték. Mivel a hely a honfoglaló Őrsúr nemzetség központja lett, ebből következtethető, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány áldozati hely lehetett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó Béla (független)^[4]
• 1994–1998: Horváth János (SZDSZ)^[5]
• 1998–2002: Markó László (független)^[6]
• 2002–2006: Markó László (független)^[7]
• 2006–2010: Ostorházi István (Fidesz)^[8]
• 2010–2014: Ostorházi István (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Ostorházi István Tamás (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019-től: Gácsi Jánosné (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,9% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (7,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 5,3% református, 1,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).^[13]

Látnivalók

• Kácsi vár
• Magyar tölgyek (őshonosként csak itt él az egész országban)
• Fekete bödöncsiga - az ismert négy közül itt él az egyik populációja

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_759

• Vízimalom (ipartörténeti emlék)
• Bencés kolostor (barokk épület teremfürdővel és erdei stranddal)
• Farkaskő
• Kecskekő
• Zsendice-barlang
• Országos vadfőző verseny
• Római katolikus templom. 12. századi eredetű, román stílusban épült a főhajója. Hajdan temetőkápolna volt, később barokk stílusban épült újjá. 15 méter magas romantikus stílusú tornyát 1882-ben építették hozzá.
• Barlanglakások
• Asszony-barlang
• Szár-hegy Panorámapont
• Jézus kútja
• Remete-barlang

Környező települések

Bükkábrány 8 km-re, Tibolddaróc 3 km-re, Latorpuszta 2 km-re, Sály 5 km-re, Cserépváralja 3 km-re, Répáshuta 11 km-re, Bükkszentkereszt 13 km-re.

Jegyzetek

További információk

• Kács