Bečic
| Bečic | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35257 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Terület | 3,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 31″, k. h. 17° 42′ 25″45.19194444, 17.7069444445.191944°N 17.706944°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 31″, k. h. 17° 42′ 25″45.19194444, 17.7069444445.191944°N 17.706944°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bečic (1991-ig Bečić) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 23, közúton 34 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 15, közúton 28 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Orljava bal partján egy völgyben fekszik.
Története
Bečic a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett. Az 1698-as kamarai összeírásban még nem szerepel a török uralom alól felszabadított települések között. [2] 1730-ban már 17 ház állt a településen. 1746-ban 12, 1758-ban 15 háza volt. A bečiciek a cigleniki temetőbe temetkeztek. 1760-ban 14 házában, 15 családban, 87 lakos élt.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Bechich” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bechicz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bechich” néven 12 házzal, 78 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 67, 1910-ben 168 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a horvát, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 114 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 67 | 69 | 119 | 147 | 149 | 168 | 159 | 172 | 198 | 204 | 206 | 176 | 146 | 136 | 138 | 114 |
Gazdaság
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás. A településen két családi gazdaság működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 187. oldal.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 41. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
