Godinjak

Godinjak
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Staro Petrovo Selo
Jogállás	falu
Irányítószám	35422
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	566 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Terület	5,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 29′ 53″45.236, 17.49845.236000°N 17.498000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 29′ 53″45.236, 17.49845.236000°N 17.498000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Godinjak falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 41, közúton 45 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik.

Története

A település a 18. század közepén keletkezett, amikor a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekvő falvak lakossága az újonnan épített főút mellé települt át. 1760-ban 18 házában 37 család élt 166 fővel.^[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett, ekkor már állt egy fakápolna a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Gunievacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gunyavczi” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gunyavczi” néven 53 házzal, 290 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia csehországi területéről cseh anyanyelvű családok vándoroltak be.

1857-ben 345, 1910-ben 588 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 81%-a horvát, 11%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 664 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

Nevezetességei

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a staro petrovo seloi Szent Antal plébánia filiája. A kápolna 1898-ban épült az előzőleg lebontott, a 19. század közepéről származó kápolna helyén. Istentiszteletet csak október 18-án Szent Lukács ünnepén tartanak benne.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)