Gornji Crnogovci

Gornji Crnogovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Staro Petrovo Selo
Jogállás	falu
Irányítószám	35422
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	69 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	5,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 31″45.214, 17.49245.214000°N 17.492000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 31″45.214, 17.49245.214000°N 17.492000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 41, közúton 47 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.

Története

A település a 18. század közepén keletkezett, de az 1760-as összeírásban a Bodovaljac, Crnogovac és Godinjak közötti település még Vošinci néven szerepel. 1760-ban 7 házában 11 család élt 57 fővel. 1780-ban a korabeli leírás szerint 6 ház állt a településen. A falutól nyugatra fekvő egyik dűlő neve Kućišta, mely arra utal, hogy az itteni szántóföldön egykor házak álltak, ezek lakói azonban idővel a főút mellé költöztek át.^[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.

Az első katonai felmérés térképén „Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

1890-ben 122, 1910-ben 160 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 98 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Lakossága

(1880-ig lakosságát Crnogovci néven Donji Crnogovcihoz számították.)

Nevezetességei

A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Eredeti titulusa Mária bemutatása volt, majd ezt Szeplőtelen fogantatásra változtatták, legújabban pedig már a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van felszentelve. Oltárán a lourdes-i barlang látható a Szűzanya és Bernadett szobrával. Misét havonta egyszer és Gyertyaszentelő ünnepén (február 2.) mondanak benne.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010 Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)