Matković Mala
| Matković Mala | |
 | |
| A Szent Miklós kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389, 18.017545.261389°N 18.017500°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 41″, k. h. 18° 01′ 03″45.261389, 18.017545.261389°N 18.017500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matković Mala témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Matković Mala falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 12, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főúttól keletre, a Fratrovac és Biličica-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A „Brdo I”, „Brdo II na njivi” és a „Strana” nevű lelőhelyeken a történelem előtti időkből származó települések maradványai kerültek elő, míg a „Borik_Dragotin” lelőhelyen csontvázas temető került elő mellékleteivel együtt.
A települést 1720 körül alapították Boszniából érkezett katolikus horvát menekültek. Nevét a legnépesebb betelepülő családról a Matkovićról kapta. A legrégibb dokumentumokban Matković Mala a szomszédos Dubovikkal együtt szerepel. 1760-ban az egyházi vizitáció „Matkovje” néven említi 13 házzal, 23 családdal és 138 katolikus lakossal. [2]
Az első katonai felmérés térképén „Matkovich Mala” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Matkovicha Mala” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Matkovicha (Mala)” néven 20 házzal, 109 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 94, 1910-ben 149 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 94 | 109 | 87 | 106 | 148 | 149 | 136 | 154 | 151 | 145 | 128 | 102 | 65 | 36 | 25 | 26 |
Nevezetességei
Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 416. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
