Čovac
| Čovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 10′ 12″45.236, 17.1745.236000°N 17.170000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 10″, k. h. 17° 10′ 12″45.236, 17.1745.236000°N 17.170000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 66, közúton 75 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 41, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, az A3-as autópálya és a Strug-csatorna között fekszik.
Története
A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csovac” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chovacz” néven 45 házzal, 9 katolikus és 264 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 543, 1910-ben 602 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 139 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 543 | 473 | 490 | 543 | 524 | 602 | 588 | 633 | 582 | 583 | 534 | 504 | 438 | 373 | 195 | 139 |
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt régi pravoszláv temploma a 18. században még fából épült, majd 1879-ben új, falazott templomot építettek helyette. 1941-ben az usztasák lerombolták, építőanyagát elhordták. Helyén ma csak egy egyszerű harangláb áll.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 114. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
