Smrtić

Smrtić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Gornji Bogićevci
Jogállás	falu
Irányítószám	35429
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	197 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	136 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 16′ 34″, k. h. 17° 15′ 14″45.276, 17.25445.276000°N 17.254000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 34″, k. h. 17° 15′ 14″45.276, 17.25445.276000°N 17.254000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Smrtić falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 60, közúton 67 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 42 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a Psunj-hegység déli lejtőin, a Drasevac-patak mentén fekszik.

Története

A település határában a „Gradina” nevű helyen a középkorban vár állt, melynek maradványai ma is látszanak a falutól másfél kilométerre az erdőben. A vár területét mára teljesen benőtte az erdő, de jól felismerhető a központi magaslat, valamint a körülötte kör alakban épített sáncok és várárok maradványai.

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szmerticz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szmertich” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szmertich” néven 57 házzal, 194 katolikus és 98 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 232, 1910-ben 421 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 292 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt, Ratkovaccal közös pravoszláv temploma 1800-ban épült a 18. század közepén épített fatemplom helyén. Ez a templom a mainál kissé kisebb volt és nem volt tornya. A harangtornyot csak 1938-ban építették hozzá. A második világháború idején az usztasák az ikonosztáz ikonjait bajonettel szétvagdosták. 1981-ben a templomot teljesen megújították. A délszláv háború idején ismeretlen tettesek az ikonosztáz ikonjait ellopták, a liturgikus tárgyakat és a székeket összetörték.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)