Vranovce

Vranovce (Vranovci)
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Bukolya
Jogállás	falu
Irányítószám	35209
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	575 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 10′ 55″, k. h. 18° 04′ 55″45.182, 18.08245.182000°N 18.082000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 55″, k. h. 18° 04′ 55″45.182, 18.08245.182000°N 18.082000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vranovce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vranovce (horvátul: Vranovci) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.

Fekvése

Bród központjától 6 km-re északkeletre, községközpontjáról 1 km-re keletre Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lábánál, a Bródról Diakovárra menő főút és az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya mentén fekszik. Az utóbbi időben házai már összeértek a községközpont házaival.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. 1950-ben a falu határában fekvő „Gomilice” nevű dűlőben feltáró ásatás során a Gređani csoporthoz tartozó bronzkori temető maradványait találták.^[2] A munkálatok során két nagyobb, 20-25 méter átmérőjű ellipszoid alakú halomsírt tártak fel. A halmok közepén egy méteres mélységben égett réteget találtak, mely alatt hamu és égett csontok maradványai feküdtek. A mellékletként elhelyezett kerámiák alapján a temetőt a késő bronzkorra datálták és a Gređani csoporthoz sorolták.

A település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Branocz”, 1446-ban „Wranoucz”, 1448-ban „Wranoucz”, 1467-ben „Wranacz” alakban említik a korabeli oklevelekben. A tomicai uradalomhoz tartozott, ^[3] így vele együtt Névna várának tartozéka volt. A névnai Treutel család után a lévai Cseh család birtoka lett. 1445-től több zálogbirtokos után Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka lett, aki 1454-ben megvásárolta. Kórógyi János fia Gáspár a grabarjai Beriszló családnak adta zálogba. A Kórógyi család kihaltával Mátyás király Névna várával együtt 1472-ben monoszlói Csupor Miklósnak, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érseknek és testvérének Matucsinai Zsigmondnak adományozta.^[3]

A török 1536-ban szállta meg, de lakossága a török uralom idején is megmaradt. Lakói a török uralom idején jobbágyok voltak, majd a felszabadítás után határőrszolgálatot vállaltak. 1698-ban „Vranovczy” néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[4] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 15 háza és egy Szent Bertalannak szentelt kápolnája volt. 1746-ban felosztották a podvinjei és a vrhovaci plébánia között. A Podvinjéhez tartozó rész 9 házában, 10 családban, 88 fő lakott. A vrhovaci részben 12 ház és a Keresztelő Szent János kápolna volt. 1758-ban összesen 30 ház állt a településen. A podvinjei részben állt egy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolna. 1760-ban az egyházi vizitáció 15 házzal, 15 családdal és 96 katolikus lakossal említi.^[5] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Vranovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranovcze” néven szerepel.^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranovcze” néven 50 házzal, 256 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.^[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 248, 1910-ben 401 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a horvát, 9-9%-a ruszin és magyar, 7%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 644 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podvinjei plébánia filiája.

Kultúra

KUD „Vranovci-Bukovlje” kulturális és művészeti egyesület női énekkarral.

Jegyzetek

Források

• A község honlapja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye, Bp., 1894
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)