Magić Mala
| Magić Mala | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 327 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 26″, k. h. 17° 36′ 22″45.174, 17.60645.174000°N 17.606000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 26″, k. h. 17° 36′ 22″45.174, 17.60645.174000°N 17.606000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magić Mala (1971-ig Magić-Mala) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 31, közúton 36 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Szávamenti-síkságon, a Benakica dol-patak mentén fekszik. Északi határában halad át az A3-as (Bregana-Lipovac) autópálya.
Története
A település csak a 18. század közepén keletkezett, 1758-ban említik először az egyházi vizitációban Nepomuki Szent János kápolnájával együtt. 1760-ban már 33 házat, 68 családot és 342 lakost számláltak itt. 1769-ben 27 háza, 63 családja és 344 lakosa volt. [2] Az első katonai felmérés térképén „Magicha Mala” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Magicha (Mala)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Magich Mala” néven 106 házzal, 536 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák-Magyar Monarchia ruszinok lakta területéről ruszin anyanyelvű lakosság települt be.
A településnek 1857-ben 457, 1910-ben 807 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 81%-a horvát, 15%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 398 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 457 | 506 | 476 | 576 | 653 | 807 | 784 | 790 | 816 | 822 | 744 | 687 | 572 | 522 | 487 | 398 |
Nevezetességei
Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolnáját 1877-ben építették a 18. századi fakápolna helyén. Oltárképe a 19. századból, az építés idejéből való.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 397. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
