Orvosi szemvidító

Orvosi szemvidító
Euphrasia rostkoviana
Euphrasia rostkoviana
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Vajvirágfélék (Orobanchaceae)
Nemzetség: Euphrasia
Faj: E. rostkoviana
Tudományos név
Euphrasia rostkoviana
Hayne
Szinonimák
  • Euphrasia officinalis L.
  • E. officinalis subsp. pratensis Schübler & G.Martens
  • E. officinalis subsp. rostkoviana (Hayne) Towns.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi szemvidító témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi szemvidító témájú médiaállományokat és Orvosi szemvidító témájú kategóriát.

Az orvosi szemvidító vagy szemvidítófű (Euphrasia rostkoviana vagy Euphrasia officinalis) a vajvirágfélék családjába tartozó, élősködő növényfaj. A nemzetséget korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták. Tudományos neve a görög mitológiából származik, Euphrosine az egyik gráciaként a szépség, kellem, vidámság megtestesítője. Népies nevei: vigasztalófű, szemfű.

Elterjedése

Európa nagy részén gyakori, délen ritkábban fordul elő. Rétek, legelők, láprétek növénye.

Jellemzése

Ausztria, Kaiser-hegység

10–30 cm magas, egynyári növény. Levelei széles tojásdadok, oldalukon 3-6 hegyes fog van. Apró virágai füzérvirágzatba tömörülnek. 8–14 mm hosszú pártája fehér vagy lilás színű, az alsó ajak cimpái kicsípettek, rajta sárga folt és ibolyás színű csíkok vannak, a felső ajak visszahajló, és rövidebb az alsónál. Félélősködőként a fűfélék gyökerein fejlődik.

Gyógyhatása

Iridoid-glikozidokat (eufrozidot, aukubint, katalpolt), flavonoidokat, fenolkarbonsavakat, lignánokat, fenilpropán-glikozidokat tartalmaz. A növény tannintartalma miatt összehúzó hatású, emellett a benne található iridoidok glikozidjai gyulladásgátlók. Az orvosi szemvidító szembántalmak, szemfáradtság ellen és enyhe erősítőszerként alkalmazott növény.

65 szemkötőhártya-gyulladásban (conjunctivitis) szenvedő beteg részvételével lefolytatott kísérlet a következő eredménnyel zárult: a betegek 81,5%-nál teljes gyógyulást, 17%-uknál enyhe javulást, 1 betegnél a tünetek súlyosbodását tapasztalták. A terápiás adag 1-5 csepp volt 7, illetve 14 napig. (Ha a tünetek 7 nap után megszűntek, a kezelést abbahagyták.) A kísérletet levezénylők szerint a szemvidítófű hatékony gyógynövény, napi 3×1 cseppet javasolnak alkalmazni szemgyulladások esetén.[1]

Felhasználása

Különböző szembetegségek – szemhéjgyulladás (blepharitis), szaruhártya-gyulladás (keratitis), árpa, egyszerű fertőző heveny vagy idült kötőhártya-gyulladás, szemfáradtság, könnyezés gyógyítására szemmosó folyadékként, borogatásként, szemcseppek formájában, helyileg alkalmazzák. A növényből előállított készítmények erős orrfolyással kísért meghűlés esetén is ajánlottak. Gyulladásgátló hatását a hörghurut elleni gyógykészítményeknél is jótékonyan hasznosítják. A hagyomány szerint a szem elfáradáskor alkalmazva javítja a látást. Az emésztőrendszer és a légzőrendszer nyálkahártya-gyulladásának kezelésében is eredményesnek bizonyult.

Káros hatása nem ismert. Előírt adagban a növény problémamentesen alkalmazható.

Jegyzetek

  1. Stoss M1, Michels C, Peter E, Beutke R, Gorter RW.: Prospective cohort trial of Euphrasia single-dose eye drops in conjunctivitis. (J. Altern Complement Med. 2000 Dec;6(6):499-508.)

Források

  • A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
  • https://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Szemviditofu_orvosi?id=101 Archiválva 2012. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • http://www.bionivo.com/pages.php?pageid=33
  • http://www.mezvirag.hu/index.php?theme=tea&page=gyogynoveny
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap