Orvosi ziliz

Orvosi ziliz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség: Ziliz (Althaea)
Faj: A. officinalis
Tudományos név
Althaea officinalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi ziliz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi ziliz témájú médiaállományokat és Orvosi ziliz témájú kategóriát.

Az orvosi ziliz vagy fehérmályva (Althaea officinalis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj, eurázsiai flóraelem, de Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is él. Magyarországon honos, nedves területeken illetve szikeseken is megtalálható.

Már Nagy Károly is érdemesnek tartotta a termesztésre, a 9. századtól pedig minden kolostor kertjében helyet kapott.[1]

Leírása

Évelő növény. Gyökértörzséből fejlődnek az egyszerű vagy elágazó, 10–30 cm hosszú, kívül szürkés, belül fehér, 2–3 cm vastag gyökerek. Szára 80–120 cm magas, tövénél fásodó. A levelek szórt állásúak, 3-5 karéjosak, bársonyosan szőrösek, szabálytalanul, durván fogazottak, szürkészöld színűek.[2] A virágok júliustól szeptemberig nyílnak, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Termése 15-20 cikkekre tagozódó szőrözött korong résztermésből áll (ún. papsajt termés).[3][4]

Hatóanyagai

Számos ország gyógyszerkönyvében szereplő drogjai a gyökér (Althaeae radix) és a levél (Althaeae folium). Termesztési technológiájának kidolgozásával a szabad állományokból való gyűjtés jelentősége csökkent. A gyökér savanyú nyálkája poliszacharidokat, főleg galakturonramnánt tartalmaz. (A nyálkaanyag pentózokból, hexózokból és uronsavakból felépülő heteropoliszacharid.[5]) Ezen kívül 30% keményítőt, flavonoid glikozidokat, tannin vegyületeket, és zsírosolajat tartalmaz. A levelek és a virágok fő hatóanyaga szintén a nyálka és kis mennyiségű illóolaj.[4]

Felhasználása

A gyógyászatban leveleit, virágait és gyökerét használják. A nyákoldó, vízhajtó, és bőrnyugtató tulajdonságú leveleket nyáron gyűjtik. Főzetüket húgycsőgyulladás (urethritis) és vesekövek kezelésére használják.

A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó (demulcens), vízhajtó (diuretikus), bőrnyugtató (emolliens) és sebgyógyító hatású. Főzetét általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, bélhurut, bélgyulladás (enteritis) és a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége (colitis) kezelésére. Növeli a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket (bronchus)okat.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két hivatalos drogja szerepel:

Orvosi ziliz levél Althaeae folium 1210
Orvosi ziliz gyökér Althaeae radix

Gyökerének gyógyszer szabadneve althea root, ATC-kódja R05CA05.

Képgaléria

  • A növény
    A növény
  • Levele
    Levele
  • Virága
    Virága

Jegyzetek

  1. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 165. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 164. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=82/9_eloadas.ppt
  4. a b Bernáth J. (szerk.): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 176., 2000.
  5. Dános, B.: Farmakobotanika. A gyógynövénytan alapjai. Argumentum, Budapest, 231., 2006.

További információk

  • Connecticut Botanical Society: Althaea officinalis Archiválva 2012. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Plants For A Future: Althaea officinalis
  • USDA Plants profile: Althaea officinalis
  • Botanical.com: Mallows including Althaea officinalis
  • Herbaria.hu: Althaeae radix
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap