Papsajtmályva

Papsajtmályva
nyíló példány
nyíló példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség-
csoport:
Malveae
Nemzetség: Mályva (Malva)
Fajcsoport: Malva sect. Malva
Faj: M. neglecta
Tudományos név
Malva neglecta
Wallr.[1]
Szinonimák

Malva rotundifolia auct. non L.

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Papsajtmályva témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papsajtmályva témájú médiaállományokat és Papsajtmályva témájú kategóriát.

A papsajtmályva, közönséges mályva, kereklevelű mályva vagy egyszerűen papsajt (Malva neglecta) a mályva nemzetségbe tartozó növényfaj. Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában honos, gyomos társulásokban világszerte elterjedt. A félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli; nem túl igényes a talaj minőségével szemben, de a magas sótartalmú vagy nehézfémeket tartalmazó talajt nem viseli el. Zöldségként és gyógynövényként is felhasználják, de a talaj nitráttartalma feldúsulhat a levelekben.[2][3]

Leírása

Lágy szárú, nyárizöld, egy- vagy kétéves, esetleg évelő növény. Szára felálló vagy kúszó, 10–50 cm-esre nő meg. Levelei néhol tenyeresen összetettek, 5-7 levélkéből állnak, szeldeltek, fonákjuk sűrűn szőrözött. Júniustól szeptemberig virágzik. A levélhónaljban álló, hímnős virágok 2-6-osával állnak, 3 szabad külső csészével. A 8–12 mm-es sziromlevelek kétszer akkorák, mint a csészelevelek, színük halvány rózsaszín vagy csaknem fehér, sötét csíkozással. A virágokat méhek, legyek porozzák be, a növény öntermékeny. A virágporszemek gömb formájúak, porátok, vastag nexinével, rajtuk 1 µm-nél nagyobb tüskék találhatók.[4] A 12-15 üregű termés júliustól októberig érik be, üregenként egy, 5–8 mm átmérőjű magot tartalmaz, melyeket a szél terjeszt. A növény kromoszómaszáma n=21.

A fototropizmus egy formáját, a diafototropizmust mutatja, azaz levelei igyekeznek a napsugarakra merőlegesen elfordulni.[5]

Hatóanyagai

A levelek és a virág nyálkaanyagokat, kis mennyiségben cseranyagokat tartalmaz.

Felhasználása

A levelek, a fiatal hajtások és a magvak is fogyaszthatók. A leveleket akár nagyobb mennyiségben is felhasználhatjuk salátákba, vagy meg is főzhetők. Az éretlen magvak nyersen és főzve is ehetők. A termésnek sajtíze van. Szárított leveleiből tea főzhető. A levelek C-vitamint is tartalmaznak.

Cserzőanyagai összehúzó képességet kölcsönöznek neki. Egyébként az erdei mályva felhasználásával megegyezik.

Egy laboratóriumi vizsgálatban gyomorfekély ellen hatásosnak bizonyult.[6]

Ökológiája

A papsajtmályva élősködői közé rozsdagombák, valamint a Pyrgus communis, Strymon melinus, Vanessa annabella és Vanessa cardui, a Helicoverpa zea és Heliothis virescens lepkefajok hernyói tartoznak.

Hasonló fajok

Jegyzetek

  1. Germplasm Resources Information Network (GRIN): Taxon: Malva neglecta Wallr. (HTML). Taxonomy for Plants. USDA, ARS, National Genetic Resources Program, National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland, 1995. május 23. (Hozzáférés: 2008. május 9.)[halott link]
  2. Plants For A Future: Malva neglecta.. Gelesen 2006-05-14.
  3. Anthony P. Knight und Richard G. Walter: Guide to Plant Poisoning of Animals in North America. Teton NewMedia. 2001. ISBN 1-893441-11-3. S. 28.
  4. Malvaceae pollen morphology. [2008. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 18.)
  5. H. C. Yin: Diaphototropic Movement of the Leaves of Malva Neglecta. American Journal of Botany. 25/1/1938. S. 1-6. Erste Seite online
  6. I. Gurbuz unter anderem: Anti-ulcerogenic activity of some plants used in folk medicine of Pinarbasi (Kayseri, Turkey). J Ethnopharmacol. 101/-/2005. S. 313-8. PMID 16085377

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Weg-Malve című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
  • Plants for a Future: Malva neglecta

További információk

  • Házipatika Archiválva 2012. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2503504
Sablon:Gyógynövények
  • m
  • v
  • sz
Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul
Besorolatlan
Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák  · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin  · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap