Pipacs

Nem tévesztendő össze a következővel: Pipacs (keresztnév).

Pipacs
Rajz a növény különböző részeiről
Pipacs és búzavirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Mákfélék (Papaveraceae) Alcsalád: Mákformák (Papaveroideae) Nemzetség: Mák (Papaver) L. (1753) Faj: P. rhoeas
Tudományos név
Papaver rhoeas L., 1753
Szinonimák
Papaver commutatum Fisch., C.A.Mey. & Trautv. Papaver insignitum Jord. Papaver intermedium Becker Papaver roubiaei Vig. Papaver strigosum Schur Papaver tenuissimum Fedde Papaver trilobum Wallr. Papaver tumidulum Klokov Papaver rhoeas subsp. strigosum Simonk.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pipacs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pipacs témájú médiaállományokat és Pipacs témájú kategóriát.

A pipacs vagy vadmák (Papaver rhoeas) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.

A pipacsot a vadvirágok királynőjének is nevezik. Kerti növénynek ma már ritkán ültetik, pedig több dísznövényként nemesített változata létezik. A többnyire vörös, narancssárga díszpipacs önmagát szaporítja, terméséből a szél hordja szét a magokat, ezért ha egy kert napos részébe ültetik, akkor a növény egyre nagyobb területet foglal el.

Elnevezései

A mák (Papaver) nemzetség más fajait is szokták pipacsnak nevezni, ezért megkülönböztetésül a Papaver rhoeas-t magyarul a közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs nevekkel is illetik.

Népies nevei: pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák, vad mák.

Előfordulása

A pipacs elterjedési területe Dél- és Közép-Európa.

Megjelenése

A pipacs feltűnő és ismert, 30–80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. A végálló virágok átmérője 5–8 centiméter. Mindegyik virágnak négy lángvörös sziromlevele van, a tövén fekete folttal. Termése fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amit népiesen „borstartónak” neveznek. Sérülés esetén fehér, tejszerű nedvet ereszt magából.^[1]

Életmódja

Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom. Utak szélén, parlagokon, gyomtársulásokban nő, 1800 méteres magasságig. A 20. század közepén még a gabonák egyik alapvető gyomnövénye volt, azóta a vegyszeres gyomirtás jobbára kiszorította a vetésekből. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem.

Kerti növénynek ma már ritkán ültetik (bár több, dísznövényként nemesített változata létezik); ilyenkor magról szaporítható. Terméséből a szél rázza ki a magokat.

Felhasználása

Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen vagy főzve fogyasztják (mint a spenótot), de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele.

Gyermekeknél a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat!

Gyógyhatása, gyűjtése

A pipacsvirág (Papaveris rhoeados flos) jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják,^[2] valamint alvászavarok ellen.^[3]

A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel: a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás során a szirmok elvesztik élénkpiros színüket és liláspirosakká válnak.

Képek

Jegyzetek

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Garami Márta: Természetes kert pipacsokkal
• Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
• The Plant List

További információk

• Pipacs, zoldszeresz.hu
• Pipacs, díszpipacs gondozása, virágzása