Béb

Béb
Utcakép, háttérben a Szent Anna római katolikus templom
Béb címere Béb zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Brunner Imre (független)[1]
Irányítószám	8565
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	240 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 38″, k. h. 17° 35′ 58″47.343911111111, 17.59943888888947.343911°N 17.599439°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 38″, k. h. 17° 35′ 58″47.343911111111, 17.59943888888947.343911°N 17.599439°E
Béb Pozíció Veszprém vármegye térképén
Béb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Béb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Béb (németül Wieb) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

A Bakony és Kisalföld találkozásánál, Pápától 10 kilométerre található, csendes, nyugalmas kistelepülés.

Megközelítése

A település főutcája a központján kelet-nyugati irányban végighúzódó, Zircet Pápa térségével összekapcsoló 8301-es út, ezen érhető el kelet felől, Bakonybél irányából, illetve nyugati szomszédja, Nagygyimót felől is. Déli szomszédjával, Ugoddal a 8303-as út, északi határosával, Csóttal pedig a 83 123-as út köti össze.

Pápa felől a 832-es úton érhető el a legegyszerűbben, amelyről Nagygyimótnál kell letérni a 8301-es útra. Kisbér-Veszprémvarsány felől szintén a 832-es főúton érhető el, csóti letéréssel.

Déli határszélén húzódik a MÁV 13-as számú Tatabánya–Pápa-vasútvonala, amelyen azonban 2007 óta nincs személyforgalom. Béb területén ugyan a vonalnak sosem volt megállási pontja, Ugod vasútállomás mégis jó vasúti megközelítési lehetőséget kínált az itt élőknek, mert alig 2 kilométerre helyezkedett el a község központjától.

Története

A település első írásos említése a 13. század közepéről való. A középkorban a Béby és a velük rokon gróf Cseszneky család birtoka volt. A török pusztítás következtében csaknem két évszázadig évig üres faluhelyet 1741-től német telepesek népesítették be. A freskókkal gazdagon díszített katolikus templomot gróf Eszterházy Károly püspök építtette 1791-ben. Mint német község sokáig zárt közösség volt. Az 1960-as években a község az önállóságát elvesztette és a lélekszám is a felére csökkent. Az asszimiláció folytán a zárt német közösség megbomlott, de a lakosság jelentős része ma is németnek vallja magát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Mehringer Lászlóné (független)^[3]
• 1994–1998: Hauber János (független)^[4]
• 1998–2002: Hauber János (Fidesz)^[5]
• 2002–2006: Hauber János (Fidesz)^[6]
• 2006–2010: Hauber János (Fidesz)^[7]
• 2010–2014: Hauber János (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Brunner Imre (független)^[9]
• 2019–2024: Brunner Imre (független)^[1]
• 2024– :

Nevezetességei

A bébi önkormányzat megvett egy régi házat a faluban, és falumúzeummá alakítja azt. Így a Bébre látogatók, megcsodálhatják a svábok által használt eszközöket, régiségeket.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 90,5%-a magyarnak, 35% németnek, 2,5% cigánynak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 5,3%, evangélikus 1,6%, felekezeten kívüli 9,1% (10,7% nem nyilatkozott).^[10]

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Béb témájú médiaállományokat.