Hajmáskér

Hajmáskér
Hajmáskér címere Hajmáskér zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Köbli Miklós (független)[1]
Irányítószám	8192
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	2976 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	74,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 18° 01′ 20″47.147769444444, 18.02218055555647.147769°N 18.022181°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 18° 01′ 20″47.147769444444, 18.02218055555647.147769°N 18.022181°E
Hajmáskér Pozíció Veszprém vármegye térképén
Hajmáskér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajmáskér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajmáskér község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

A Balaton északkeleti szegletétől 14 kilométerre fekszik, Várpalota és Veszprém között nagyjából félúton. A legközelebbi települések: dél felől Sóly, kelet felől Öskü, nyugat felől pedig a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót (észak felől a községet a Tési-fennsík 400 méter feletti, kietlen magaslatai határolják).

A település főútja a kelet-nyugati irányban húzódó 8214-es út, amit a 8-as főúttal a 7216-os számú sólyi út tulajdonképpeni folytatásaként húzódó 8215-ös út köt össze; ténylegesen a két út kapcsolatát egy felüljárón áthaladó, öt számjegyű út biztosítja.

A község határának jelentős részén (főleg északon) hepehupás, lepusztult dolomittérszín terül el, amely nem alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.

Története

Hajmáskér történelme nagyon régi időkre nyúlik vissza. Területén a középkor óta magyar népcsoportok laknak; első ismert okleveles említése 1343-ból származik, amikor Keer formában jegyezték fel a nevét. 1424-ből Hadmasker, 1702-ből Haymaskér formában ismert a település neve. A falunév előtagja a hagyma szó nyelvjárási alakját, utótagja pedig a Kér törzsnevet őrzi, ez egyben arra is utal, hogy kora középkori lakói ezen honfoglaló törzshöz tartoztak.

Lélekszáma a 18. század egyik összeírása szerint 379 volt, 1857-ben viszont már kereken ezer fős lakosságát jegyezték fel, 1869-ben 929 volt a lakosságszám. Nagyobb mérvű gyarapodásnak a 20. század elején, a monarchia katonai kiképző tüzérségi főiskolájának megszervezése nyomán indult a település, amikor is Ferenc József elrendelte, hogy Hajmáskéren önellátó katonai tábort hozzanak létre. 1930-ban 2200, 1941-ben 4711 fő lakta a falut, illetve a laktanyaegyüttes közelébe épített lakótelepet. A községben 1945-ig hadiüzem is működött, 8-900 fős átlagos dolgozói létszámmal.

A falu központjában szürke, kastélyra hasonlító épület található, ez volt az 1907-1910 között megvalósított katonai tüzérségi és lőiskola főépülete. Sok különböző funkciójú épület sorakozott itt azokban az évtizedekben, amikor az itteni katonai tábor a fénykorát élte: szerepelt ezek között léghajógarázs, lovarda és vágóhíd is. Önellátó táborként külön pénzneme is volt, ezek mind papírpénzek voltak: 10, 20, 50 filléresek és 1, 2, 5, 10 koronás bankjegyek. Miután a második világháború végén kiszorították a térségből a német hadsereget, a hajmáskéri bázist a szovjet hadsereg vonta hatáskörébe, és birtokolta egészen 1990. november 15-ig. (A magyarországi kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult).^[3]

Hajmáskér lakossága 1989 és 1999 között megduplázódott, lélekszáma a 2006. decemberi állapot szerint 3108 fő volt. A korábbihoz képesti kiugró népességnövekedés fő oka az volt, hogy a szovjet laktanya felszámolása után az ahhoz tartozó tiszti lakások jobbára áron aluli értékesítése volt, ami az ország különböző részeiből sok fiatal párt és családot vonzott a településre. (A mai Jókai Mór lakótelep otthonainak jelentős részét az érintettek az állam által biztosított lakáscélú támogatás igénybevételével vásárolhatták meg.) A lélekszám hirtelen emelkedése számos gondot is okozott az önkormányzatnak, mert az infrastruktúra fejlesztésével képtelenek voltak követni a lakossági igényeket. Kihívást jelent még a település számára a hatalmas katonai bázis racionális hasznosítása is.^[4][5]

A település határában kialakított hatalmas katonai lőtér Magyarország legnagyobb ilyen létesítménye, amely ma is működik. A honvédség alkalmanként változatlanul használja.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács Gyula (MDF)^[6]
• 1994–1998: Hornyák Ferenc (független)^[7]
• 1998–2002: Ifj. Köbli Miklós (független)^[8]
• 2002–2004: Köbli Miklós (független)^[9]
• 2004–2006: Köbli Miklós (független)^[10]
• 2006–2010: Köbli Miklós (független)^[11]
• 2010–2014: Köbli Miklós (független)^[12]
• 2014–2019: Köbli Miklós (független)^[13]
• 2019-től: Köbli Miklós (független)^[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.^[8]

2004. december 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani Hajmáskéren, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.^[14] Ő ennek ellenére elindult a választáson, és meglehetősen nagy arányban (három jelölt közül 82,27 %-os eredménnyel) meg is nyerte azt.^[10]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 2,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, református 9,8%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,2% (28,1% nem nyilatkozott).^[15]

Nevezetességei

• A katonai lőtér 1901-től napjainkig.
• A hajmáskéri cs. és kir. tüzérségi lövőiskola (1910-18).
• A hajmáskéri internálótábor (volt hadifogolytábor) 1919-20.

Képgaléria

• 
  Az egykori E1 parancsnoksági épület
• 
  Légifelvétel az egykori E3 kapubejárati épületről (2003)
• 
  Légifelvétel az egykori E1 parancsnoksági épületről (2003)
• 
  Az egykori E6 legénységi lakóépület, ma Gábor Áron Általános Iskola (2016)
• 
  Kulturális kiállítóhellyé átalakított egykori E3 tiszti lakóépület, maradványépület
• 
  Az egykori E37 lovarda épület bejárata (2016)
• 
  Az egykori E25 tiszti lakóépület
• 
  Az egykori tüzérlaktanya főépületének a bejárata
• 
  Az egykori E1 parancsnoksági épület 44 méter magas víztornya
• 
  Víztornyok
• 
  Kilátás a víztoronyról
• 
  Hajmáskér katolikus temploma a hősi emlékművel
• 
  A hajmáskéri római katolikus templom kelet felől nézve
• 
  Hajmáskér temetője az utca felé néző sírfeliratokkal
• 
  Hajmáskér temetői keresztje és ravatalozója
• 
  Hajmáskér, kilátás

Nagyítás

Panorámakép az egykori E1 parancsnoksági épületből.

Jegyzetek