Városlőd

Városlőd
Római katolikus templom
Városlőd címere Városlőd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	község
Polgármester	Schell Tamás (független)[1]
Irányítószám	8445
Körzethívószám	88
Testvértelepülései	Lista Wiesthal[2]
Népesség
Teljes népesség	1233 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	58,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 17° 39′ 01″47.143719444444, 17.65033888888947.143719°N 17.650339°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 17° 39′ 01″47.143719444444, 17.65033888888947.143719°N 17.650339°E
Városlőd Pozíció Veszprém vármegye térképén
Városlőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Városlőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Városlőd (németül Waschludt) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

A 8-as főút és a 83-as Pápa–Győr-műút elágazásától egy észak–dél irányú völgyben hosszan elnyúlva fekszik a Bakony egyik legmegkapóbb természeti szépségekkel megáldott települése. Autóval, busszal a 8-as főútról közelíthető meg. A helyközi járatok Ajka, Pápa és Veszprém felől is bejönnek. A távolsági járatok az elágazóban megállnak.

Vonattal elérhető a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalán. Van egy Kislőddel közös vasútállomása a falutól kb. 2 km-re, és egy megállója a faluban. A személyvonatok megállnak.

Története

A bronzkorban már lakott település volt. A község határában működött 1346 és 1554 között a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor.

Mátyás király híres könyvtárának kincse egy ősnyomtatvány, az úgynevezett Lövöldi Corvina volt. I. Mátyás magyar király 1480. január 25-én felesége, Beatrix királyné és annak bátyja, Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi) karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek.

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség, Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra bajor és cseh nyelvterületről érkeztek letelepülők, ennek a településnek a neve Pille lett (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent). Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton püspök 1747-50 között megépíttette a római katolikus Szent Mihály-templomot. A torony csak 20 évvel később épült.

A kultúrház 1962-ben kezdődő alapozási munkálatainál jelentős falmaradványok kerültek elő. A kirendelt Németh Péter régészhallgatónak feltűnt, hogy Városlődön sokkal nagyobb a templom, mint a környező településeken, amit semmi nem indokol. Megkutatva a falat, bejárva a padlást nagy biztonsággal megállapította, hogy a mai templom déli fala és a szentély mögötti fal teljes magasságig a régi kolostortemplom fala. Ezt pótolták, egészítették ki az akkori templomépítők. A kolostorrobbantás kevésbé volt sikeres, így a maradhattak meg ezek a falak. A település büszkesége, az országos védettség alatt álló főoltár Schmidt Ferenc mester kiváló munkáját dicséri. Középen a templom és a falu védőszentje, Szent Mihály látható, ahogy legyőzi a sátánt. Balról és jobbról két király, Szent István és Szent László szobra látható. Feljebb középen a szobor Szent Imre herceget ábrázolja. Fent Szűz Mária mennybemenetele látható felhők fölött az angyalok gyűrűjében, középen egy latin felirat olvasható: „Ki olyan, mint az Isten”. Ezt a főoltárt eredetileg a veszprémi székesegyházba rendelték, amit az bizonyít, hogy a tagoltsága a veszprémi szentély ablakaihoz igazodik. Valamilyen oknál fogva mégiscsak ide került. Van még egy hasonlóan szép szószék is a templomban. A három mellékoltár közül az egyik a Jézus szíve-, egy másik a Mária szíve-oltár. Ezek később készültek. A Lourdes-i Szűz oltára eredetileg ajtónyílás volt. Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették. 2011-ben nagy összefogással felújították, érte a település közössége Podmaniczky-díjat kapott. A toronyban három harang lakik: egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os; ez utóbbi a lélekharang.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: József Károly (Falumúzeum Baráti Köre Városlőd)^[4]
• 1994–1998: József Károly (független)^[5]
• 1998–2002: Pintér Károlyné (független)^[6]
• 2002–2006: József Károly (független)^[7]
• 2006–2010: Csekényi István (független)^[8]
• 2010–2014: Csekényi István (független)^[9]
• 2014–2019: Csekényi István (független)^[10]
• 2019-től: Schell Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 37,7% németnek, 4,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (19,6% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Hölgykő vára, a település külterületén található várrom
• Helytörténeti gyűjtemény
• Német nemzetiségi tájház
• Római katolikus templom
• Kálvária
• A városlődi kőedénygyár motívumai és termékei^[12]
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Itt végezte elemi tanulmányait Zala György szobrász.

Képek

• 
• 
• 
• 
  Városlőd, Iglauer Park madártávlatból
• 
  Az Iglauer Park főépülete légi fotón
• 
  A városlődi Szent Mihály-templom légi felvételen

Jegyzetek

További információk

• S. Perémi Ágota 1991: Néhány avar kori sír Városlőd határában. A tapolcai Városi Múzeum közleményei 2, 155-186.
• Történeti adatok Városlődről a földrajzi nevek tükrében
• Kirándulás a bakonyi betyárok nyomában - VÁROSLŐD Átutazófilm a településről