Káptalantóti

Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tóti (egyértelműsítő lap).

Káptalantóti
Káptalantóti címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Csom Károlyné (független)[1]
Irányítószám	8283
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	493 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.84925, 17.51411111111146.849250°N 17.514111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 57″, k. h. 17° 30′ 51″46.84925, 17.51411111111146.849250°N 17.514111°E
Káptalantóti Pozíció Veszprém vármegye térképén
Káptalantóti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káptalantóti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Káptalantóti község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település Szent István király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 kilométerre helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.

Megközelítése

Központján két alsóbbrendű út is keresztülhalad: a Badacsonytomajtól idáig vezető 7344-es út – ezen érhető el a 71-es főút felől – és a 73 144-es számú mellékút, amely Nemesgulács felé biztosít közvetlen közúti összeköttetést. Külterületén a falutól északra elhalad a 7313-as út is – ezen közelíthető meg Tapolca és a Káli-medence települései felől –, Ábrahámhegy-Salföld térségével pedig a 7346-es út köti össze a települést.

Története

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 1765–1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hajducsi Károly (Faluszövetség Káptalantóti)^[3]
• 1994–1998: Mészáros Zoltán Csaba (Évgyűrűk Egyesület)^[4]
• 1998–2002: Mészáros Zoltán (független)^[5]
• 2002–2006: Mészáros Zoltán (független)^[6]
• 2006–2010: Istvándi Ferenc (független)^[7]
• 2010–2014: Csom Károlyné (független)^[8]
• 2014–2019: Csom Károlyné (független)^[9]
• 2019-től: Csom Károlyné (független)^[1]

Népessége

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,4%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (13,7% nem nyilatkozott).^[10]

Híres személyek

• Itt született 1799-ben Csutor János kanonok.
• Itt született 1899-ben Endresz Alice festőművész.

Nevezetességei

• Sabar-hegyi templomrom
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• A Főtéren található Enéh, a magyar ősanya szobra, aki Hunor és Magor anyja volt. Németh Dezső költő faragta egy 200 éves körtefarönkből, közel 3 méter magas.
• Az Önkormányzat épületében 2011-ben nyílt meg a TÓTI GALÉRIA állandó kiállítása.
• Liliomkerti piac

Galéria

Jegyzetek

További információk

• Káptalantóti a www.utikonyvem.hu oldalon
• Káptalantóti honlapja