Magyargencs
| Magyargencs | |||
 | |||
| A Barcza-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Boros Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8517 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 475 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″47.3763, 17.28541111111147.376300°N 17.285411°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″47.3763, 17.28541111111147.376300°N 17.285411°E | |||
  Magyargencs Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Magyargencs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyargencs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magyargencs (németül Gentschdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése
A falut a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék nagytájainak találkozásánál, a Pápai síkságtól nyugatra, a Kemeneshát – Kemenesalja – Marcal-mellék határán, Veszprém vármegye északnyugati sarkában találjuk. Pápától északnyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község
Megközelítése
Magyargencs csak közúton közelíthető meg: központján annak főutcájaként a 8412-es út halad végig, azon érhető el déli és északi irányból is. Északnyugati szomszédjával, Kemenesszentpéterrel a 84 121-es számú mellékút köti össze; északi határszélét egy rövidke szakaszon érinti még a 8406-os út is.
Története
Magyargencs eredetileg a történelmi Vas vármegye részét képezte, s helyén több Gencs nevű település állt: Egyházasgencs, Gyulagencs, Bencegencs. A település a középkorban Laki Kaczor és a Gencsy család birtoka volt, de a 16. században gróf Cseszneky György győri várkapitány is gencsi birtokos volt. A 19. században a Károlyi, a szentmártoni Radó, a csengeri Háczky, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy, a Kisfaludy és a Gömbös családok rendelkeztek a faluban nagyobb földbirtokkal.
Vályi András szerint: GENCS. Szabad hely Vas Vármegyében, a’ Keménnyes allyai járásban, nem meszsze fekszik Martzal vizéhez, Veszprém Vármegyének szélénél, Pápához mintegy mértföldnyire, határja kövér, vagyonnyai jelesek.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Molnár Károly (független)[3]
- 1994–1998: Molnár Károly (független)[4]
- 1998–2002: Molnár Károly (független)[5]
- 2002–2006: Hári Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Boros Tamás (független)[7]
- 2010–2014: Boros Tamás (független)[8]
- 2014–2019: Boros Tamás (független)[9]
- 2019-től: Boros Tamás (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 512 | 500 | 496 | 480 | 461 | 475 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 3,8%, evangélikus 51,4%, felekezeten kívüli 3,8% (9% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Széll-kastély
- Helytörténeti és Haditechnikai Kiállítás
Híres emberek
- Barcza Boldizsár (1812–1895) honvéd őrnagy, vármegyei hivatalnok
- Hertelendy Miklós (1813–1877) 1849. február 26-tól ezredes, a 6. huszárezred parancsnoka, egyben hadosztályparancsnok Perczel Mór seregében, a későbbi 2. hadtestben. Május 26-tól az újonnan alakuló 19. huszárezred szervezésével bízták meg.
- Háczky Kálmán (1828–1904) főhadnagy, országgyűlési képviselő
- Károlyi Antal (1843–1911) alispán, képviselő
- Molnár Szulpic Dezső (Fischer; 1871-1925) bencés szerzetes, tanár.
- Vitéz vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879–1962) huszár alezredes, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő
- Soós Lajos (1879–1972) zoológus
- Dr. Böröcz Marcell (1884–1958) bölcsészdoktor
- Deutsch Adolf (1888–1953) tanár, szakíró
- Dr. Szücs István (1892–1980) Vas vármegye főispánja
- Prof. Jakov Katz (1904–1998) történelemtudós
- Balka József (1920–2005) tanár, iskolaigazgató
- Domonkos János (1921–1988) repülő, gyűjteményalapító
- Almásy Angéla (Markovitsné) (1940–2009) magyar textiltervező iparművész
- Gömbös Ervin (1941–) informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója
- Gömbös János (1945–) nyugalmazott ezredes
Források
Jegyzetek
- ↑ a b Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Magyargencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyargencs Helységnévtár
További információk
- Magyargencs a Tourinfo.hu-n
Földrajzportál
Magyarország-portál
