Dabronc

Dabronc
Szegedy-kastély és kúria
Dabronc címere Dabronc zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Sümegi
Jogállás	község
Polgármester	Simon Lajos (független)[1]
Irányítószám	8345
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	397 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 05″47.031369444444, 17.16803888888947.031369°N 17.168039°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 53″, k. h. 17° 10′ 05″47.031369444444, 17.16803888888947.031369°N 17.168039°E
Dabronc Pozíció Veszprém vármegye térképén
Dabronc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabronc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dabronc község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Veszprém vármegye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala vármegyék találkozásánál. A község körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő és Zalaerdőd települések tartoznak az itteni körjegyzőséghez.

Közigazgatásilag hozzá tartozik a korábban önálló Ötvös falu is, amely a központtól elkülönülten helyezkedik el, attól mintegy 2,5-3 kilométerre nyugatra.

A település területét két négy számjegyű országos közút érinti: a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, valamint az Ukktól Türjéig tartó 7337-es út. Központját azonban egyik sem érinti – a 7331-es attól nyugatra halad el, Ötvösön keresztül, a 7337-es pedig a külterület déli részén –, oda csak a 73 168-as út vezet Zalaerdőd-Hetyefő felől és a 73 173-as út Ötvös felől.

Nevének eredete

Nevét a "jó" jelentésű szláv dobry szóból eredőnek tartják.

Története

A település és környéke már a Római korban is lakott hely lehetett, a környékén talált régészeti leletek alapján. A mára a faluba olvadt egykori Ötvöspuszta, helyén állt egykor a török harcokban elpusztult Árpád-kori Ötvös falu, ahol az 1970-es években 5. századi sírleletek kerültek napvilágra

A falu mai Dabronc nevét 1198-ban említették először az írott forrásokban a Türje nemzetség szállásbirtokával kapcsolatosan. Az 1200-aa években IV. Béla király ifjúkori barátjával, Türje Dénessel kapcsolatban történt említés a településről. Türje Dénes ugyanis a muhi vereség után egyike volt a király megmentőinek, s akit a király érdemei elismeréseként először szlavón bánná, majd 1246-ban Magyarország nádorává tette. A Türjén a nemzetség monostorát is ő alapításának tartják. Dabronc – legalábbis részben – az apátság birtoka lett.

Ötvös

Ötvös, más néven Ötvöspuszta eredetére nézve ugyancsak Árpád-kori és ugyancsak a Türje nemzetség birtoka volt. A település a török időkben néptelenedett el, és csak a 18. században népesült be újra.

Címerleírás

Dabronc község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya, felette Szűz Máriának a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolása; a hullámpólyán nyugvó arany földgömbön, melyre ezüst kígyó tekeredik, áll a kezét imára kulcsoló Szűzanya szembefordult alakja ezüsttel, fején arany koronával, lába alatt ezüst holdsarlóval. Fejét tizenkét arany csillagból álló glória övezi, háta mögött arany Nap sugárzik. A sisak szembefordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronából kétoldalt kihajló két arany búzakalász között egymáson harántirányban keresztbe tett két ezüst kaszapenge, ezek előtt középütt arany apostoli kettős kereszt emelkedik. Takaródíszek mindkét oldalon kék és arany. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon feketével nagybetűs DABRONC felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont. A címerben a község védőszentje, Gyümölcsoltó Boldogasszony szerepel az egyházi ikonográfiai hagyományoknak megfelelően, a "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolással. A vallásos hit a legerősebb közösségmegtartó erő, ezért jelképezésének nagy hagyománya van. A lakosság vallására utal az apostoli kettőskereszt is. A mezőgazdasági tevékenységet a búzakalászok és kaszapengék jelképezik. A címerben szerepel a községet átszelő Marcal-folyó ezüst hullámpólyával határolt kék pajzsláb megjelenítésén keresztül. A heraldikai fémek és színek szimbolikus jelentéstartalma a következő: Fémek: Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. Ezüst (Hold): bölcsesség, őszinteség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Simon Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Simon Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Simon Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Simon Lajos (független)^[6]
• 2006–2010: Simon Lajos (független)^[7]
• 2010–2011: Simon Lajos Ödön (független)^[8]
• 2012–2014: Simon Lajos (független)^[9]
• 2014–2019: Simon Lajos (független)^[10]
• 2019–2024: Simon Lajos (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2012. március 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[9] mert a falut több mint húsz éven át irányító Simon Lajos polgármester az előző év végén elhunyt.^[11] A választást azonos nevű fia nyerte meg, a jelöltek aránylag magas száma ellenére (öt független jelölt közül) egymagában is a szavazatok abszolút többségét megszerezve.^[12]

Nevezetességek

• Neogótikus temploma – 1913-1917 között épült az 1902-ben a településről Amerikába kivándoroltak anyagi segítségével. Orgonáját a pécsi Ingester József Fiai cég készítette, 2002-ben a Pintér házaspár adományából került felújításra.
• Szegedy család kastélya és egykori mintagazdasága. A Mára már elhanyagolt állapotú kastélyban töltötte életének nagy részét Kisfaludy Sándor költő múzsája, Szegedy Róza
• Széchenyi kastély Ötvöspusztán.
• barokk műemléktemplom Ötvöspusztán, melynek falait eredeti Dorfmeister-freskó díszíti.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87%, református 1,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,7% (9,7% nem nyilatkozott).^[13]

Híres szülöttei

• Rákosi Szidi (1852–1935) színésznő, színházpedagógus
• Makainé Császár Margit (1931–2003) meteorológus

Források

• A Marcal folyó honlapja: Dabronc [1]

Jegyzetek

További információk

• Dabronc vasútállomás