Lesencetomaj

Lesencetomaj
Nedeczky-kastély
Lesencetomaj címere Lesencetomaj zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Mészáros László János (független)[1]
Irányítószám	8318
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	1019 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 17° 22′ 06″46.856588888889, 17.36836944444446.856589°N 17.368369°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 17° 22′ 06″46.856588888889, 17.36836944444446.856589°N 17.368369°E
Lesencetomaj Pozíció Veszprém vármegye térképén
Lesencetomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesencetomaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lesencetomaj község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

A Keszthelyi-fennsík északkeleti oldalán, a Tapolcai-medence szélén, az Uzsától Balatonedericsig húzódó Lesence-patak mellett terül el, mint az ősi Tomaj nemzetség volt családi fészke. A megyehatár közelében, a 84-es és a 77-es főutak találkozási pontja közelében fekszik. Közigazgatási területét mindkét főút érinti, belterületén viszont csak a 7342-es út húzódik végig; utóbbiból itt ágazik ki észak felé a 73 167-es út, Lesenceistvánd központjába.

Története

A község területét István király sógoraként Tomaj vezér kapta ajándékba 998-ban Badacsonytomajjal és Cserszegtomajjal együtt. A település neve is eredetileg csak Tomaj volt, a nemzetség az ősi birtokot mindvégig uralta, a család teljes kihalásáig. Az első írásos emlék 1121-ből van róla, az almádi apátság alapító levelében említik. A XVI. századi okiratok a települést a községen átfolyó patakra utalva, már Lesencetomaj néven említik. A régészeti kutatások a közelében több kihalt település nyomát tárták fel (Billege, Fesztung, Mindszent). Lesencetomaj a lengyeltóti Lengyel családnak tulajdona volt. A török hódítás a települést sem kímélte, elpusztult a Lesence-patakon álló négy vízimalom, majd a falu is lassan elnéptelenedett. 1678-ban a falu akkori földbirtokosa, lengyeltóti Lengyel János újjáépíttette az 1624-ben épített, és később lerombolt kastélyát, majd 1696-ban elkezdte a még puszta telkek betelepítését. Nedeczky Károly udvari tanácsos feleségül vette lengyeltóthi Lengyel Krisztina (1710–1756) kisasszonyt, akinek a szülei lengyeltóti Lengyel Miklós (fl. 1706–1726) somogyi alispán, nagybirtokos és mártonfalvi Mártonfalvay Magdolna (fl. 1733) voltak, és ez úton a Nedeczky család is földbirtokossá vált a településen.

Nedeczky Károly udvari tanácsos és Lengyel Krisztina dédunokája nedeczei Nedeczky Terézia (1792–1883) volt, akinek a férje hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (1786–1861), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos lett. A házasság révén a Hertelendy családnak ez az ága letelepedett Lesencetomajon. Hertelendy Károly alispán és Nedeczky Terézia fia, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Kálmán (1820–1875) Zala vármegye főispánja, földbirtokos, aki egy tágas kastélyt építtetett a településen, amely manapság már nem létezik. Hertelendy Kálmán főispán és nagymádi és várbogyai Bogyay Leontina (1830–1870) fia Hertelendy Ferenc zalai főispán.

A településen is lakott a jómódú nagybirtokos hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc (1859–1919) főrendiházi tag, országgyűlési képviselő, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, aki Zala vármegye főispánja volt 1903. december 19-e és 1906. február 14-e között.^[3][4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Zalatnay Attila (független)^[5]
• 1994–1998: Szántó László (független)^[6]
• 1998–2002: Szántó László (független)^[7]
• 2002–2006: Szántó László (független)^[8]
• 2006–2010: Mészáros László János (független)^[9]
• 2010–2014: Mészáros László János (független)^[10]
• 2014–2019: Mészáros László János (független)^[11]
• 2019-től: Mészáros László János (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 1,2% németnek, 1,7% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 1,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,9% (23,6% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• 1802-ben a falu határában fellelt két feliratos kő, amelyeket Jupiter tiszteletére állíthattak a római légió katonái.
• Szabó Pál háza: nádfedeles lakóház 1830-ból.
• Hertelendy-kripta,
• Szent István park,
• Római katolikus templom a XVIII. századból, melynek értékes berendezése a Nedeczkyek adománya, 1810 körüli a vörösmárvány, timpanonos főoltára és a keresztelő kútja.
• Nedeczky-kastély – 1752-ben épült barokk stílusú kastély védett kastélyparkkal, melyben az 1800-as évek elejéről származó két hatalmas mamutfenyő áll.
• Népvándorláskori temető: nagy kiterjedésű, a VI-VIII. századból való temetőt tártak fel, melynek leletei a keszthelyi-kultúra jellegzetességeit hordozzák.

Híres emberek

• A településen (a községi szociális otthonban) lakott élete végén, és itt is hunyt el Legányi Ferenc (Budapest, 1884. december 8. - Lesencetomaj, 1964. április 9.) muzeológus.^[13]

Képgaléria

Lesencetomaj község légi felvételeken

Jegyzetek