Gyepükaján

Gyepükaján
Az elpusztult Nagykeszi község Árpád-kori templomának romja Gyepükaján határában[1]
Gyepükaján címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Sümegi
Jogállás	község
Polgármester	Trejer Gabriella (független)[2]
Irányítószám	8473
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	351 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	34,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″47.043538888889, 17.3285547.043539°N 17.328550°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 37″, k. h. 17° 19′ 43″47.043538888889, 17.3285547.043539°N 17.328550°E
Gyepükaján Pozíció Veszprém vármegye térképén
Gyepükaján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyepükaján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyepükaján község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Sümegtől északkeletre, Devecsertől délnyugatra, mindkettőtől közel azonos távolságra, 10-12 kilométerre fekvő település, a két várost összekötő 7324-es út mentén. Legközelebbi szomszédai Káptalanfa és Csabrendek.

Története

A település és környéke az itt talált sírkőmaradványokból következtethetően már a római korban lakott hely volt.

A mai falu területén egykor két falu is állt: Gyepü és Kajánföldje. A Gyepű védősávot, elválasztó határt jelentett, nevét 1353-ban említette először oklevél. Gyepű települést 1894-ben egyesítették a szomszédos Kajánföldjével.

Nagykeszi

A falutól két kilométerre állt egykor a mára már elpusztult Árpád-kori Szentkirálykeszi, melynek részei Nagykeszi és Kiskeszi néven voltak ismertek. A falut valamikor a honfoglalás környékén a Keszi katonai törzsből Géza fejedelem korában István és Koppány vezér közötti ellentétek hatására telepítették. A Keszi törzs feladata ez időszakban a meghatározott helyeken az utak, folyami átkelőhelyek biztosítása volt.

Nagykeszi nevét 1230-ban említette először oklevél. Később egy 1346-ban kelt birtokleírás is megemlítette Szent Péter tiszteletére emelt egyházát. Nagykeszi a 14–15. században a Keszieké és a szomszédos Csabiaké volt, de részbirtokosa volt a Pápai család és a fehérvári káptalan is.

A falut 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben már Szentkirálykeszi néven említették. De a 16. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartották nyilván. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető és 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta és 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt itt. Az 1542. évi összeírás szerint pedig Csabi Farkas 2 adófizető, 2 szegény és 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető 4 szegény telket, Hosszutóti László 1 adófizető telket birtokolt itt.

1548-ban már puszta-községként szerepelt. Feltehetően a török időkben pusztult el a település. Az 1500-as évek második felében valószínűleg csak részbeni újra településére került sor, mivel 1588-ban és 1594-ben nevét újból említették, ekkor Csabi Mihálynak fél adófizető telke volt itt. Ezután neve többé nem szerepelt az összeírásokban, mára csak egykori templomának romjai maradtak fenn.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kopecskó Dénes (független)^[4]
• 1994–1998: Kopecskó Dénes (független)^[5]
• 1998–2002: Kopecskó Dénes (független)^[6]
• 2002–2006: Lovasi Attila (független)^[7]
• 2006–2010: Lovasi Attila (független)^[8]
• 2010–2014: Lovasi Attila (független)^[9]
• 2014–2019: Trejer Gabriella (független)^[10]
• 2019-től: Trejer Gabriella (független)^[2]

Nevezetességek

• Nagykeszi egykori templomának tornya, amelynek maradványai máig fennmaradtak. A templom védelmi jellegű épület is volt, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteket lőrésablakokkal látták el. Erre utal az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni. A templom megközelítően kör alakú kerítő falának nyomai máig jól kivehetők. Átmerője 30 méter körül volt. A templom a 12-13. században épülhetett, és Szent Péternek szentelték.

Galéria

• 
  Árpád-kori templom romja a levegőből
• 
  Gyepükaján, Árpád-kori templom légi felvétel
• 
  Nagykeszi község Árpád-kori temploma légi fotón

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 3,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,3% (8,4% nem nyilatkozott).^[11]

Források

• Várbarát: Gyepükaján, Nagykeszi [1]
• Eltűnt Árpád-kori falu [2]
• Acta hungarica [3]

Jegyzetek

További információk

• Gyepükaján honlapja