Almásgalgó

Almásgalgó (Gâlgău Almașului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Almásbalázsháza
Rang	falu
Községközpont	Almásbalázsháza
Irányítószám	457029
Körzethívószám	+40 x60[1]
SIRUTA-kód	140191
Népesség
Népesség	1006 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 19′ 38″47.197644, 23.32714147.197644°N 23.327141°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 19′ 38″47.197644, 23.32714147.197644°N 23.327141°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásgalgó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Almásgalgó (románul: Gâlgău Almașului) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Fekvése

Az Almás patak két partján, Zsibótól 8,5 km-re délkeletre, Tihó és Kettősmező között fekvő település.

Nevének eredete

Almásgalgó (Galgó) neve a szláv glog (glogov) (=galagonya) szóból ered.

Története

A falu nevét az oklevelekben 1560-ban említették először Chalgo alakban.

Galgó Almás várának tartozéka volt, s mint ekkor Doboka vármegyéhez tartozó helység a Páncélcsehi járáshoz tartozott. 1560 előtt Bebek Ferenc birtoka volt.

1560-ban Somlyói Báthory Kristófot és nejét iktatták be a hűtlenségbe esett Bebek Ferenc birtokába.

1603-ban Csáky István mint Nagy-Almáshoz tartozó birtokot vette zálogba Rátóti Gyulafi Lászlónak.

1630-ban Zakariás Istvánné Básti Anna és gyermekei voltak birtokosai.

1837-ben Józsika bárót írták a település birtokosának.

Az 1837 évi összeíráskor Almásgalgónak 566 lakosa volt, a házak száma 95.

1890-ben 966 lakosából 904 fő oláh, 21 magyar, 41 egyéb nyelvű volt. A népességből 922 fő görögkatolikus, 6 római katolikus, 2 evangélikus, 36 izraelita volt. A házak száma 211 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1082 lakosa közül 1055 fő (97,5%) román, 20 (1,8%) cigány, 4 (0,4%) magyar és 3 (0,3%) német volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus templomát 1805-ben Haller Rozália építtette.
• Sárkányok kertje: az Almás patak völgyének különleges látványossága a sárkányokra emlékeztető formájú erózió és földcsuszamlások, suvadás által kialakult alakzatok a homokkő és aprószemcsézettségű konglomerátumok rétegeiben.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 422–424. o. Online elérés