Almásszentmihály

Almásszentmihály (Sânmihaiu Almașului)
Almásszentmihály görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Almásszentmihály
Rang	községközpont
Irányítószám	457305
SIRUTA-kód	142685
Népesség
Népesség	992 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 11″, k. h. 23° 16′ 11″47.036312, 23.26965747.036312°N 23.269657°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 11″, k. h. 23° 16′ 11″47.036312, 23.26965747.036312°N 23.269657°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Almásszentmihály település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zilahtól délkeletre, az Almás vize mellett, Hidalmás és Vaskapu között fekvő település.

Nevének eredete

A falu nevét Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma után kapta.

Története

Almásszentmihály neve az oklevelekben 1334-ben tűnt fel először Zenmichal néven.

1452-ben Nagzenthmyhal, 1459-ben Zenthmyhal, 1466-ban Zenthmihal, 1546-ban Naghzent Mihal, 1587-ben Zentt Mihally, 1750-ben Puszta Szent Mihály, néven írták nevét. 1400-as években birtokosok voltak itt a Szentmihályi, Gyulakúti, Nagy, Lovas, Tompa, Farkas, Jakab, Sámsoni, Polyák családok. 1522-ben NaghzenthMyhal Somi Gáspár birtoka volt. 1552-ben Naghzenthmyhalon Bonyhai Dezsőffy László volt a birtokos. 1554-ben a település birtokosa Somy Anna volt.

1658-ban a fennmaradt írások szerint még állt Szent Mihályról elnevezett temploma, a 17. században azonban a templom és a falu lakossága is elpusztult, ekkor kapta a puszta előnevet. 1730-tól görögkeleti vallású lakosok telepedtek le a faluba. Az 1900-as évek adatai szerint a régi lakosság emlékét a határ-, dűlő- és utcanevek őrzik, mint például: Magyar utca, Kis utca, Kisgána, Kosárvölgy. A trianoni békeszerződés előtt Almásszentmihály Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott. 1910-ben 1441 lakosából 59 magyar, 1338 román volt. Ebből 1351 görögkatolikus, 30 református, 30 görögkeleti ortodox, 19 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti fatemploma.

Jegyzetek

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 184. o. ISBN 973-9203-57-4  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.